A baglyok l�legzetel�ll�t� teremtm�nyek �s b�r t�bbnyire tan�that�k �s j�l kezelhet�ek, m�gis jobban tessz�k, ha meghagyjuk �ket a vadonnak �s a mad�r szok�sait j�l ismer� mad�rszak�rt�knek. 

A h�bagoly (Bubo scandiacus) a madarak (Aves) oszt�ly�nak a bagolyalak�ak (Strigiformes) rendj�be �s a bagolyf�l�k (Strigidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

2002-ig a Nyctea nemhez tartozott, de �tsorolt�k a Bubo nemhez, egyes rendszerek m�g a r�gi alakot Nyctea scandiaca haszn�lj�k.

El�fordul�sa 

A h�bagoly az �szaki sarkk�r ter�let�n k�lt, Izlandt�l �s Skandin�vi�t�l keletre Kelet-Szib�ri�ig, Alaszk�ban, Kanad�ban �s Gr�nlandon. Telelni d�lebbre vonul.

Megjelen�se 

Hossz�s�ga 55-66 centim�ter, sz�rnyfeszt�vols�ga 145-165 centim�ter, testt�mege 120... gramm. A toj� egy �t�d�vel nagyobb, mint a h�m, tollazata feh�r s�t�ten mint�zva, ami j� �lca k�lt�skor. A h�m tollazata majdnem feh�r.

�letm�dja 

Els�sorban sz�rk�letkor de nappal is j�r vad�szni, lemmingekre, havasi h�fajdokra �s m�s madarakra. Eg�sz �letre sz�l� p�rkapcsolatot alkot. Szabadon 15 �vet �l, de fogs�gban el�rte a 28 �vet is. Fi�k�it agressz�van v�di, m�g az emberre is k�pes r�t�madni a saj�t rev�rj�n bel�l.

Szaporod�sa 

K�t �vesen lesz ivar�rett, a k�lt�si id�szak m�just�l szeptember k�zep�ig tart, 3-11 sima, csillog�an feh�r toj�st rak melyen 32-34 nap �l. A fi�k�k k�r�lbel�l 25 nap ut�n kezdenek rep�lni.

K�rp�t-medencei el�fordul�sa  

Magyarorsz�gon rendk�v�l ritka k�borl�.

�llatkertekben az egyik leggyakrabban tartott bagolyfaj. Magyarorsz�gon is t�bb �llatkertben tartj�k, �gy a Budapesti �llatkertben, a Veszpr�mi �llatkertben, a Ny�regyh�zi �llatparkban, a Debreceni �llatkertben is l�that�. Minden�tt egy-egy p�r l�that� bel�le.

Rokon fajok 

A h�bagolynak a legk�zelebbi rokonai a Bubo nemhez tartoznak, ahova egyes rendszerek sorolj�k.