A nagymacsk�k a F�ld leg�d�zabb n�gyl�b� ragadoz�i k�z� tartoznak - a vill�msebes antilopokt�l a k�ttonn�s elef�ntokon kereszt�l az emberig gyakorlatilag nincsen olyan sz�razf�ldi n�v�ny- vagy mindenev�, mely ne ker�ln� a vel�k val� tal�lkoz�st.

Oroszl�n 

Tudod-e...?

... hogy ha egy csoport �l�n egy h�m oroszl�n �tveszi a kor�bbi vez�rh�m szerep�t, meg�li a csapatban l�v� k�lyk�ket. �gy ugyanis a n�st�nyek hamarosan ivarzani kezdenek, �s az �j h�m p�rosodva vel�k biztos�tja, hogy a felnevelt k�lyk�k az � g�njeit hordozz�k.
... hogy az oroszl�nok csak akkor jelentenek vesz�lyt a zs�km�ny�llataikra, amikor �hesek. A pr�da�llatok �rz�kelik azt, amikor az oroszl�nok j�l vannak lakva, �s ilyenkor - b�r szem�k sark�b�l folyamatosan figyelik a nagymacsk�kat - nyugodtan legel�sznek tov�bb.
... hogy az "oroszl�nr�sz" kifejez�s onnan sz�rmazik, hogy amikor a csapat n�st�nyei elejtik zs�km�nyukat, abb�l el�sz�r csak a h�m fogyaszthat, a t�bbiek - a n�st�nyek �s k�lykeik - csak akkor ehetnek, amikor a h�m m�r j�llakott.

 

 

Kihal�s sz�l�n a tigrisek

A tigrisek helyzete egyre bizonytalanabb: m�ra mind�ssze 5-7000 vadon �l� p�ld�ny maradt. A WWF nemzetk�zi akci�terv�ben ez�rt �vek �ta kiemelt helyen szerepelnek a tigrisek megment�s�re ir�nyul� programok. A program els� fontos l�p�se az anyagi alapok megteremt�se. Az egy milli� doll�ros indul� t�k�t a legs�rget�bb probl�m�k orvosl�s�ra, megsz�ntet�s�re sz�nt�k. A tigriseket fenyeget� legnagyobb vesz�lyek ma az orvvad�szat ijeszt� n�veked�se, az emberi tev�kenys�g kiterjed�se, valamint az infrastrukt�ra fejl�d�se, mely kiszor�tja a nagymacsk�kat term�szetes �l�hely�kr�l.

Ma �sszesen 5-7000 vadon �l� tigris tal�lhat� a F�ld�n, ami a sz�zadfordul�n m�g megl�v� t�bb sz�zezres p�ld�nysz�mhoz k�pest 95 sz�zal�kos �llom�nycs�kken�st jelent. R�ad�sul az ut�bbi �tven �vben kihalt a bali, a kaszpi �s a j�vai alfaj. Ha k�sik a seg�ts�g, ugyanez a sors v�r ad�l-k�nai tigrisekre is, melyeknek sz�ma a kutat�k szerint m�ra 20-30 p�ld�nyra fogyatkozott, holott az 1950-es �vekben m�g mintegy 4000 egyed �lt D�l-K�na erdeiben. A ma m�g 3000 egyedet - a vil�g �sszes tigris�nek fel�t - sz�ml�l� beng�li tigris popul�ci� helyzete szint�n kritikus. Ha most nem siker�l a tigrisek sz�m�nak cs�kken�s�t megakad�lyozni, akkor e pomp�s cs�csragadoz� r�vid id�n bel�l elt�nhet a F�ldr�l. 

A tigrisekre a legnagyobb vesz�lyt a civiliz�ci� terjeszked�se jelenti, mely �leter�kt�l fosztja meg a nagytest� ragadoz�kat. A m�sik jelent�s probl�ma, hogy a mai napig vir�gz� �zlet a tigrisek b�r�vel, illetve m�s testr�szeivel val� kereskedelem. Az ut�bbiak sz�mos hagyom�nyos, t�vhiten alapul� k�nai gy�gyszer �s serkent�szer alapanyag�ul szolg�lnak. A j�l fizet� kereslet az orvvad�szat mozgat�rug�ja. A vil�gm�ret�v� v�lt kereskedelem megf�kez�s�re j�tt l�tre a vesz�lyeztetett n�veny- �s �llatfajok nemzetk�zi kereskedelm�t szab�lyoz� egyezm�ny, a CITES, amelyhez napjainkig mintegy 140 orsz�g csatlakozott. Az egyezm�ny hat�lya al� tartozik a tigrisek �sszes alfaja is, amelyekkel mind �lve, mind mind feldolgozott �llapotban tilos kereskedni. A tigrisek elterjed�si ter�let�n fekv� 15 �llam Laosz kiv�tel�vel csatlakozott az egyezm�nyhez, �pp�gy, mint a k�nai gy�gyszereket felhaszn�l� orsz�gok is al��rt�k a dokumentumot, �s egy�ttesen k�telezt�k el magukat a tilalom betart�s�ra. Az orvvad�szat azonban tov�bbra is vir�gz� - b�r egyre kock�zatosabb - �zelet�g maradt, mert a csemp�szett gy�gyszerek ir�nti kereslet nem cs�kkent, s�t a tilalom miatt az �rak magasabbra sz�ktek. 

A WWF 1966 �ta foglalkozik a tigrisek megment�s�vel. Jelen pillanatban is t�bb, mint 35 programja fut azokban az orsz�gokban, ahol a tigrisek �lnek, illetve amelyek a k�nai gy�gyszerek felhaszn�l�i k�z� tartoznak. A WWF a m�r m�k�d� �llatkereskedelmet ellen�rz� irod�i mellett �jabbak megnyit�s�st tervezi Indok�n�ban �s Oroszorsz�gban azza a c�llal, hogy a helysz�nen tudj�k megakad�lyozni az illeg�lis kereskedelmet. Terveik k�z�tt szerepel m�g speci�lisan k�pzett szakemberek kik�ld�se Bangladesbe, hogy felm�rj�k a beng�li tigris India ut�ni legnagyobb �l�hely�n �l� popul�ci�j�nak nagys�g�t. A WWF rem�li, hogy k�pes lesz olyan �j szab�lyoz�si rendszert l�trehozni, mely hathat�s seg�ts�get jelentene az ott �l� tigriseknek az elszaporod� orvvad�szattal �s �l�hely�k puszt�t�s�val szemben.

Kihal�s fenyegeti a vil�g legritk�bb nagymacsk�j�t

 P�rduc 

Testt�meg : 28-90 kg
Testhossz : 0,9-1,9 m
T�pl�lkoz�s : ragadoz�, nagyobb madarak, k�zepes m�ret� eml�s�k
Szaporod�s : 90-105 napi vemhess�g ut�n 2-3 ut�d

A legelterjedtebb nagymacskaf�le, v�ltozatos �l�helyeken �l a tr�pusi es�erd�kt�l a f�lsivatagos ter�letekig, s�t napjainkban m�r a nagyv�rosok k�zel�ben is megjelentek. Szemben a tigrissel �s az oroszl�nnal, j�l m�szik f�ra, sz�vesen pihen a lombok k�z�tt. A zs�km�ny�t, amely sokszor j�val nehezebb, mint saj�t maga, felcipeli a f�kra, hogy v�dje m�s ragadoz�kt�l �s a d�gev�kt�l. Kiseml�s�kt�l a gn� m�ret� antilopokig minden elejt, egyben a majmok legnagyobb ellens�ge. Az intelligens �s vesz�lyes ellent�mad�sokra k�pes f�eml�s�k vad�szat�hoz val� alkalmazkod�sa teheti a legf�lelmetesebb emberev�v�. A nagymacsk�k k�z�l a p�rducok felel�sek a legt�bb emberhal�l�rt. �ldozat�t lesb�l, gyakran f�r�l t�madja meg. Nappal �s este egyar�nt akt�v lehet.

Mag�nyosan �l �s vad�szik, ritk�n tal�lkoznak egym�ssal. A vemhes n�st�ny barlangot, �reget keres, ahol t�bbnyire 2 k�ly�knek ad �letet. A fiatalak 3 h�napos korukban kezdik el k�s�rni anyjukat vad�szni, majd 18-24 h�napos korukban v�llnak �n�ll�v�. T�bbnyire a n�st�nyek egyed�l nevelik a k�lykeiket, de feljegyeztek olyan esetet is, amikor a h�m is szerepet v�llalt a gondoz�sukban.

Sokan nem tudj�k, hogy a leop�rd �s a p�rduc ugyanannak a fajnak a nevei, �s a pettyes �llatokat leop�rdnak, a fekete sz�n�eket p�rducnak mondj�k. Val�j�ban a fekete p�rduc m�g csak nem is alfaj, hanem csup�n sz�nv�ltozat. Egy alomban el�fordulhat pettyes �s fekete sz�n� k�ly�k egyar�nt. Szemben a nagymacsk�k m�s sz�nv�ltozataival (mint pl. a feh�r tigris �s oroszl�n) a fekete sz�n kifejezetten el�ny�s lehet, els�sorban a s�r� dzsungelekben, �gy nem csoda, hogy az el�fordul�sa is ott a leggyakoribb.

Szint�n sokan keverik �ssze a jagu�rral, a harmadik legnagyobb nagymacsk�val. B�r a d�l-amerikai jagu�r is pettyes, a mint�zata m�s. Az egyes foltokat mindkett�n�l kisebb fekete foltok alkotj�k, de a jagu�rn�l a k�r k�zep�n p�r kisebb pettyet is l�thatunk, m�g a p�rducn�l nem.

A leop�rd alfajai:

Panthera pardus ciscaucsuca : Kauk�zusban �lt, kipusztult
Panthera pardus pardus : Szud�n, Eti�pia, Kong� �s Kenya
Panthera pardus delacouri : Indok�na
Panthera pardus fusca : India, olyan ter�leteken �l, ahol tigris nem.
Panthera pardus japonensis : D�l-K�na
Panthera pardus jarvis i: Sinai-f�lsziget, val�sz�n�leg kipusztult
Panthera pardus melanotica : D�l-Afrika
Panthera pardus nimr : Arab-f�lsziget, a m�sodik legkisebb, mind�ssze 15-20 egyed �l vadon.
Panthera pardus orientalis : Amur vid�ke, a leg�szakibb elterjed�s� p�rduc, mind�ssze 50 egyede �l vadon.
Panthera pardus panthera : Alg�ria �s Egyiptom
Panthera pardus pernigra : Nep�l �s Kasm�r
Panthera pardus saxicolor : Ir�n, Pakiszt�n, a legnagyobb �llatkerti popul�ci�
Panthera pardus sindica : D�lnyugat-Afrika
Panthera pardus tulliana : T�r�korsz�g, Sz�ria, Libanon, kipusztul�s fenyegeti
Panthera pardus adersi : Zanzib�r
Panthera pardus kotiya : Sr� Lanka, vesz�lyeztetett, a kipusztul�s fenyegeti
Panthera pardus melas : J�va, kis m�ret�, nagyon gyakori a fekete sz�nv�ltozat
Panthera pardus millardi : Kasm�r
Panthera pardus nanopardus : Szom�lia �s Eti�pia, a legkisebb alfaj
Panthera pardus suahelica : Kelet-Afrika

 

 

Gep�rd

Testt�meg : 21-72 kg
Marmagass�g : 67-94 cm
T�pl�lkoz�s : kisebb m�ret� pat�sok (gazell�k), kiseml�s�k, madarak
Szaporod�s : 90-95 napi vemhess�g ut�n 1-8 k�lyk�t ellenek

A gep�rd jelenleg a F�ld leggyorsabb sz�razf�ldi �llata. Teljes m�rt�kben a f�ves puszt�k, szavann�k szint�n gyorsan fut� n�v�nyev�inek elejt�s�re specializ�l�dott. Ak�r 114 km/�r�val is tud rohanni, de ezt a sebess�get a hatalmas energiavesztes�g miatt csak kb. 275 m�terig tudja tartani. A t�bbi macskaf�l�t�l ny�l�nk testalkata, hossz� l�ba �s viszonylag kis feje k�l�nb�zteti meg. A karmait a kutyaf�l�khez hasonl�an nem tudja visszah�zni. A fogai kisebbek a csal�d t�bbi tagj�hoz viszony�tva. Ez szint�n a gyorsas�ghoz val� adapt�ci� k�vetkezm�nye, miut�n orrlyukai - a l�gz�st megk�nny�tend� - meglehet�sen nagyok, �s �gy kisebb hely jut a foggy�kereknek. Bels� szervei k�z�l a sz�ve, t�deje �s m�ja szint�n nagyobb m�ret�. Hossz� farka a fut�s k�zben az egyens�ly megtart�s�t seg�ti el�.
Jellegzetes pettyes bund�ja seg�ts�g�vel j�l beolvad k�rnyezet�be. Miut�n hosszabb t�von k�ptelen �ld�zni kiv�lasztott zs�km�nyt, azt �szrev�tlen�l meg kell k�zel�tenie, majd biztos t�vols�gb�l val�s�ggal lerohanja. Egy ilyen futam legt�bbsz�r 20 m�sodpercig tart. Nagyon nagy hibasz�zal�kkal vad�sznak, ami az�rt is jelent�s, mert egy-egy roham hatalmas energiavesztes�ggel j�r.
Miut�n megvan a zs�km�ny, gyorsan el kell fogyasztaniuk, miel�tt m�s ragadoz�k oda�rnek. Filigr�n testalkata miatt nem lehet ellenfele az oroszl�nnak�s a hi�n�nak, amik r�ad�sul csapatban t�madnak.

A n�st�nyek rendszerint m�rciust�l j�niusig ellenek, �ltal�ban 3-5 k�ly�k sz�letik. A k�lyk�k sz�rk�s sz�n�ek �s egy fekete s�r�ny h�zodik v�gig a h�tukon. A hat�kony rejt�sz�nre nagy sz�ks�g�k van, hiszen a k�lykeit egyed�l nevel� anya a vad�szat miatt sokat kell mag�ra hagynia �ket �s rengeteg az ellens�g�k a sak�lt�l az oroszl�nig. A fiatalok mortalit�sa 90%-os is lehet egyes ter�leteken, a legt�bbel az oroszl�nok v�geznek. A 6 hetes k�lyk�k m�r k�vetik anyjukat, akivel 13-20 h�napos korukig maradnak egy�tt. Az ivar�retts�get 2 �ves korukban �rik el.
A fiatal h�m testv�rek sokszor egy�tt maradnak �s koal�ci�t alkotva hevesen v�delmezik territ�riumukat. Gyakran el�fordul, hogy a csetepat�k gyilkoss�ggal v�gz�dnek. Ebbe a sz�vets�gbe esetenk�nt nem rokon h�meket is "felvesznek". A n�st�nyek viszont egyed�l �lnek, rendszerint az anyjuk territ�rium�hoz k�zel. A h�m koal�ci�k ter�letei rendszerint t�bb n�st�ny�vel is �tfed�ek.

A gep�rd az egyetlen "h�zias�tott" nagymacskaf�le. Az indiai fejedelmek udvari vad�szai els�sorban indiai antilop vad�szat�ra idom�tott�k. Jelen helyzet�k igen kritikus. Nem is a k�zvetlen vad�szat jelent vesz�lyt r�juk, hanem a nagyfok� specializ�lts�guk, ami megnehez�ti az ember �ltal megv�ltoztatott k�rnyezethez val� alkalmazkod�st �s nagyban hozz�j�rul ahhoz, hogy kipusztul�ban l�v� fajnak tekints�k a gep�rdot. Hogy ezt elker�lj�k, mindenk�p sz�ks�g van a hathat�s nemzetk�zi v�delemre. 

A cs�kkent egyedsz�mb�l fakad� egyik legnagyobb vesz�ly a belteny�szetts�g, a genetikai diverzit�s cs�kken�se. Ez�rt volt �s van sz�ks�g az �llatkertekben �l� egyedek t�rzsk�nyvez�s�re, szab�lyozott szapor�t�s�ra. 

Az afrikai alfajai a k�vetkez�k:
Acinonyx jubatus jubatus -  D�l-Afrika, k�zel 5500 egyed (Nam�bia rendelkezik a legnagyobb popul�ci�val, k�zel 2500 egyeddel)
Acinonyx jubatus raineyi -  Kenya, 1000 egyed alatt
Acinonyx jubatus ngorongorensis -  Tanz�nia �s Kong�
Acinonyx jubatus soemmeringii -  Nig�ri�t�l Szom�li�ig
Acinonyx jubatus hecki -  �szaknyugat-Afrika, az IUCN szerint mind�ssze 250 egyed

Az �zsiai alfajok:
Acinonyx jubatus raddei -  Kaspi-tenger mell�ke, val�sz�n�leg kihalt
Acinonyx jubatus venaticus -  hajdan India �s K�zel-Kelet, az IUCN szerint mind�ssze 30-60 egyed maradt meg Ir�nban 

Egyesek a kir�lygep�rdot k�l�n alfajba sorolj�k Acinonyx jubatus rex n�ven. Pedig val�j�ban csak egy sz�nv�ltozatr�l van sz�, hasonl�an a fekete p�rduchoz. Hossz� �vekig nem tudtak a tud�sok mit kezdeni azokkal a besz�mol�kkal �s gep�rdb�r�kkel, amelyek egy k�l�nleges mint�j� �llatr�l tan�skodtak. El�sz�r 1975-ben igazolt�k f�nyk�pekkel a l�t�t a d�l-afrikai Kr�ger Nemzeti Parkban. El�sz�r azt is felt�telezt�k, hogy a gep�rd �s a leop�rd hibridje a k�l�n�s �llat, ut�bb kider�lt, hogy csak egy recessz�v g�nre visszavezethet� ritka sz�nv�ltozat. Norm�l gep�rdoknak is sz�lethet ilyen sz�nv�ltozat� ut�da, mint ahogy azt m�r fogs�gban tartott egyedekn�l is megfigyelt�k.

H�p�rcuc

 

A vil�g tal�n legszebb �s legtitokzatosabb macskaf�l�je igencsak k�l�nleges �letk�r�lm�nyeket v�lasztott mag�nak.
�zsia legmagasabb hegys�geinek h�hat�r�n, 3700-4000 m�teres magass�gban barangol, �s csak t�len j�n le 2000 m�terig. Mondhatni, a vil�g tetej�n rendezkedett be.
Extr�m, megk�zel�thetetlen helyeken honos, �gy a macskaf�l�k k�z�l � az egyik legk�s�bb felfedezett faj. Ennek k�vetkezt�ben, na meg a term�szetben val� megfigyel�s neh�zs�gei miatt, ismereteink igencsak hi�nyosak r�la, biol�gi�j�r�l is sokkal kevesebbet tudunk, mint a t�bbi k�zismertebb macskaf�l�r�l.
Bund�ja igen vastag, t�m�tt �s csod�latosan meleg sz�rm�je van, ami nem csoda, ha belegondolunk, mennyire kedveli a zord �s hideg hegyi t�jakat, a h�hat�r k�zeli szikl�s ter�leteket.
Farka testm�reteihez �s a t�bbi macskaf�l�hez viszony�tva is igen hossz�, hisz 1,2-1,5 m�ter testhosszhoz 0,9-1,1 m�ter farok tartozik, ami testv�rek k�zt is legal�bb egyharmada az �llat teljes hossz�nak. S�lya 23-41 kil� k�z�tt mozog. 

 

Ellent�tben a t�bbi nagymacsk�val, igen ritk�n hallatja hangj�t, ami okos dolog, hisz k�nnyen el�ruln� mag�t egy olyan vid�ken, ahol a vad�llom�ny ilyen ritka, �s r�ad�sul nehezen hozz�f�rhet�. Vadjuhokra, vadkecsk�kre, p�zsmaszarvasra vad�szik, de elejti az apr�bb vadat is, nyulakat, r�gcs�l�kat, esetenk�nt nagyobb madarakat. Persze nem hagyja hidegen a falvak k�r�l a h�zi�llatok l�tv�nya; k�z�l�k is el-elragad id�nk�nt egy vacsor�ra val�t.

V�rbeli macsk�hoz hasonl�an lop�zva cserk�szi be �ldozat�t, majd egyetlen csap�ssal teszi �rtalmatlann�. �ll�t�lag a h�p�rduc 16 m�teres ugr�sokra is k�pes.

�prilis �s j�nius k�z�tt szaporodik, alkalmank�nt 2-4 darab sz�rgomb�c l�tja meg a napvil�got. Mag�nyosan �l, b�r a n�st�nyt gyakran elk�s�ri vad�szataira a k�lyke, aki �gy tanul �s gyakorol.
�ltal�ban 10-12 �vig �l, de fogs�gban a 21 �ves kort is meg�rheti.

Jagu�r

A jagu�rok nagyon hasonl�tanak a leop�rdokhoz, �m robusztusabbak �s er�sebbek is n�luk. A legnagyobb k�l�nbs�g a jagu�r �s leop�rd k�z�tt, hogy a jagu�rnak sokkal er�teljesebb a testfel�p�t�se �s nagyobb r�zsaszer� foltok d�sz�tik bund�j�t. A jagu�r bund�j�n lev� foltok nagyobbak �s kevesebb van bel�l�k �s gyakran v�kony vonalak teszik s�t�tebb�, melyek a kisebb pettyeket �vezik k�r�l. A jagu�r feje sokkal sz�gletesebb, �s r�videbb, z�m�k v�gtagokkal rendelkezik. Ezen tulajdons�gok miatt a jagu�rt n�ha a macsk�k „bulldogj�nak” is h�vj�k. 

A jagu�rok testhossza 162–183 cm k�z�tt van, nem sz�m�tva a farokhosszot, mely k�r�lbel�l 76 cm. Marmagass�ga 67–76 cm �s s�lya 56 �s 96 kg k�z�tt van, de a tud�sok feljegyeztek m�r 131 �s 151 kilogrammos egyedeket is. A n�st�nyek �ltal�ban h�sz sz�zal�kkal kisebbek, mint a h�mek.  A D�l-Mexik�ban �s K�z�p-Amerik�ban �l� jagu�rok �ltal�ban kisebbek, a h�mek �s n�st�nyek 56, illetve 40 kg s�ly�ak. A jagu�rnak van a macskaf�l�k k�z�tt a leger�sebb �s a ragadoz�k k�z�tt a m�sodik leger�sebb �llkapcsa.  M�ret�hez viszony�tva a jagu�r �ltal kifejtett harap�s ereje nem hasonl�that� �ssze m�s nagymacsk��val. Fogs�gban �l� jagu�rokn�l feljegyeztek m�r olyan esetet, hogy fogaik seg�ts�g�vel 6 millim�teres lyukat �t�ttek egy tekegoly�ba. „El�g er�sek ahhoz, hogy egy 800 fontos bik�t 25 l�bra vonszoljanak �llkapcsaik seg�ts�g�vel �s porr� z�zz�k a legkem�nyebb csontokat is.”   

Elterjed�se 

 

A jagu�r elterjed�si ter�lete D�l- �s K�z�p-Amerika es�erdeit�l Mexik� mocsaras �s sivatagos ter�leteiig terjed, �m ritk�bban a hegyekben is felt�nhetnek. A jagu�rt, mivel sz�les k�rben elterjedt, a k�zelj�v�ben nem fenyegeti a kihal�s vesz�lye. A faj egyedsz�ma n�h�ny ter�leten megcsappant, ez azonban f�leg �l�hely�k cs�kken�se miatt van, k�l�n�sen az es�erd�k �s a f�ves ter�letek kiirt�sa k�vetkezt�ben.

K�zismerten j� �sz�k, azon kev�s macskaf�l�k egyik�hez tartoznak, melyek ak�r a tigris, kedvelik a vizet �s m�sz� tudom�nyuk is j�. Sokkal ink�bb szeretnek a foly�k k�zel�ben, mocsarakban �s s�r� es�erd�kben �lni, melynek �tl�thatalan aljn�v�nyzet�ben k�nnyed�n becserk�szhetik a zs�km�nyt. �l�hely�k�n a legnagyobb ragadoz�knak sz�m�tanak. A jagu�rok esetenk�nt az �szaki ter�leteken is felt�nhetnek, p�ld�ul az Egyes�lt �llamok d�lnyugati r�szein, f�k�nt Arizon�ban �s �j-Mexik�ban. A t�rt�nelmi id�k jagu�rjai val�j�ban �szakon is elterjedtek voltak, mint p�ld�ul D�l-Kaliforni�ban �s nyugat Texasban is. Nemr�g, 2004-ben vad�r�k Arizon�ban kaptak lencsev�gre �s dokument�ltak jagu�rokat az �llam d�li r�szein. Jelenleg nem tiszt�zott, de napjainkban �szlelt jelent�sek alapj�n felt�telezhet�en �lland� popul�ci� alakult ki a d�lnyugaton vagy ezek a nagymacsk�k csup�n k�borl�suk k�zben �thaladnak a hat�ron Sonor�n�l, Mexik�ban. Azonban az Egyes�lt �llamokban a faj a vesz�lyeztetett fajok list�j�n szerepel, teh�t v�delem alatt �ll �s nem vad�szhat�, vagyis, ha b�rhol a d�lnyugaton a nyomukra bukkannak, a t�rv�ny szerint ez az �llat nem zavarhat� meg. �szakon, p�ld�ul Missouri k�rny�k�n tal�lt jagu�r maradv�nyok tan�skodnak arr�l, hogy ez a faj az Egyes�lt �llamok d�li r�sz�n is elterjedt volt. Ezek az �sjagu�rok 20%-kal nagyobbra n�ttek, mint modernkori t�rsaik �s sokkal v�rszomjasabbak is lehettek. Egy Arizon�ban tal�lt glyptodon kopony�j�n egy nagymacska szemfogai �ltal �t�tt lyukakat fedeztek fel. Ez felt�telezhet�en a jagu�r m�ve, mivel zs�km�ny�t, ahelyett, hogy a nyakat ragadta volna meg, mint a t�bbi nagymacska, a koponya harap�s�val �lte meg. 

�kol�giai szerepe 

A jagu�r �kol�giai szerepe nagyon hasonl�t a tigris�hez. Eserny�-fajnak sz�m�tanak. Az eserny�-faj meghat�roz�sa a k�vetkez�: olyan faj, melynek napi vagy szezon�lis mozg�sa nagy ter�leteket fed le. Mozg� l�ncszemk�nt seg�tik el� a t�jk�p alakul�s�t, a vad�szattal, az elsz�rt szaporod�ssal vagy p�rosod�ssal. �l�hely�k v�delm�vel �s azok �sszekapcsol�s�val biztos�that� ezen faj popul�ci�j�nak fennmarad�sa, mellyel m�s alfajok t�lzott elszaporod�sa is megakad�lyozhat� azokon a ter�leteken. A jagu�r cs�csragadoz�.

Zs�km�ny�llatai 

A jagu�rok mag�nyos vad�szok �s a szaporod�si id�szakon k�v�l nem �llnak �ssze. K�r�lbel�l 85 fajra vad�sznak, p�ld�ul szarvasra, kajm�nra, tap�rra �s pekarira, �m nagyon alkalmazkod�ak �s ha nincs m�s, be�rik a b�k�kt�l, egerekt�l, halakt�l kezdve h�zi�llatokon �t b�rmivel. A jagu�r harap�s�val a tekn�s p�nc�lj�t is felt�ri (Emmons, 1987). A jagu�rok nagyon gyorsan tudnak futni, azonban nincs el�g �ll�k�pess�g�k hozz� �s ritk�bban tesznek meg futva nagyobb t�vols�gokat. 

A jagu�r teljesen m�s �l�si m�dszert haszn�l, mint amivel a legt�bb macskaf�le ter�ti le �ldozat�t. Ahelyett, hogy a nyakat harapn�, megfojtan� zs�km�ny�t vagy elt�rn� annak gerincoszlop�t, a jagu�r hatalmas harap�st m�r k�zvetlen�l a kopony�ra. Ezzel az �l�si technik�val azonban a kor el�rehaladt�val gyakran kit�rnek a jagu�r fogai. 

Szaporod�sa 

A fiatal h�m jagu�rok h�rom �s n�gy �ves koruk k�r�l, a n�st�nyek egy �vvel kor�bban �rik el az ivar�rett kort. A n�st�nyek 90 – 110 napos vemehess�gi id� ut�n k�r�lbel�l n�gy k�ly�knek adnak �letet, �m ezek k�z�l csak kett� �li meg a feln�tt kort. A kicsik vakon j�nnek a vil�gra �s csak k�t h�t ut�n kezdenek el l�tni. K�t �vig maradnak anyjukkal, miel�tt elkezden�nek ter�let ut�n kutatni, mely 25 �s 150 n�gyzetkilom�ter k�z�tt lehet (a zs�km�ny elterjed�s�t�l f�gg�en). �tlagos �lettartamuk a vadonban 10 vagy 11 �v; fogs�gban a jagu�rok ak�r 20 �vig is �lhetnek.

A jagu�r a k�z�p- �s d�l-amerikai kult�r�ban  

A jagu�r sz� a d�l-amerikai tupi-guarani nyelvb�l ered. Egy korai eur�pai felfedez� a jaguara sz� jelent�s�t a k�vetkez�k�ppen fod�totta: „a sz�rnyeteg, mely zs�km�ny�t egyetlen ugr�ssal leter�ti”. A faj eredeti �s teljes bennsz�l�tt elnevez�se Jaguarete. Furcsa m�don a Jagua sz� a guarani nyelvben kuty�t jelent. A jagu�r valaha egy uralkod�i c�m volt, melyet a maja hagyom�nyokban az uralkod� hercegeknek, hercegn�knek �s uralkod�i csal�doknak adom�nyoztak, ahogyan a lenc�k is. 

A k�z�p- �s d�l-amerikai emberek a jagu�rt a hatalom �s er� szimb�lum�nak tekintett�k. A maja civiliz�ci�ban �gy hitt�k, hogy a jagu�r k�zvet�ti az �l�k �s holtak kommunik�ci�j�t �s megv�di a kir�lyi csal�dokat. A maj�k ezeket a hatalmas nagymacsk�kat t�rsuknak tekintett�k a szellemvil�gban. Az azt�k civiliz�ci� hasonl� k�pet festett a jagu�rr�l, mely az uralkod�t �s harcost �br�zolja. Az azt�kokn�l l�tezett egy elit harcos oszt�ly, melynek tagjait jagu�r harcosoknak h�vt�k. 

A bunda sz�ne leggyakrabban narancss�rga sz�n� sz�mos gy�r�vel �s r�zsaszer� folttal a horpaszon �s p�tty�kkel a fejen �s a nyakon. A melan�zis n�ven ismert �llapot is fell�phet esetenk�nt, melynek k�vetkezt�ben a jagu�rok teljesen feket�k lesznek (�m a p�tty�k k�zelebbr�l n�zve l�that�ak maradnak). Nem alkotnak k�l�n alfajt. A p�rduc sz� jelent�se leop�rd �s nem jagu�r. Fekete p�rduc az a fekete leop�rdot jelenti.

Hibridek 

 

El�fordul, hogy a jagu�rok m�s nagymacsk�kkal, p�ld�ul oroszl�nnal, tigrissel �s leop�rddal p�rosodnak. Ezek a hibridek gyakran csak ellen�rz�tt k�rnyezetben j�nnek l�tre.