Mi�rt �lmodod az �leted?

Az emberek jelent�s r�sze csod�kra k�pes az �nmegval�s�t�s ter�n, de kell� �nbizalom hi�ny�ban nem k�pes teljes �letet �lni. A mai vil�ghoz igen neh�z alkalmazkodni. Az elm�lt �vekben hatalmas v�ltoz�sok t�rt�ntek, �s ez nagy val�sz�n�s�ggel �gy lesz az elk�vetkezend�kben is. 

A gyorsan v�ltoz� helyzeteknek, a nagy kih�v�soknak neh�z megfelelni. �j lehet�s�geket, �s �j t�pus� feladatokat kapunk. J� sz�nd�k� igyekezet�nket nem mindig �rt�kelik megfelel�en. N�ha idegesek, fesz�ltek vagyunk, id�nk�nt szorongunk. Ha igaz�n baj van, elhalkulnak, elfogynak a szavaink, nem tudjuk, mit tegy�nk.

 

A gyermek sz�m�ra a kimondott sz�, a feln�tt viselked�s, a vil�g m�k�d�se logikus �s kerek.

Egy f�rfi megl�t egy l�nyt �s megsz�l�tj�k egym�st. A l�ny sz�p, okos, karcs� �s h�zias. A f�rfi meg csinos, j�l�lt�z�tt, munk�ra termett. Sz�vb�li t�rsak lesznek. Mindig egym�s mell� fekszenek, mind�g egym�sba lesznek burkol�zva. Olyan meleg van, hogy nincs kedv�k h�l�ruh�t venni. �lnek �ldeg�lnek, �s olyan nagy a szerelem, hogyha a fi� megcs�kolja a l�nyt, az r�gt�n elpirul. 

A f�rfi �s a n� k�z�tti kapcsolat a szerelem. Amelyben testi szerelmet is v�geznek. Ez m�r h�zass�ghoz is vezethet.

Az �vod�s- �s kisiskol�skort var�zslatos, csod�kkal teli �veknek nevezz�k, s nem v�letlen�l. Ebben az �letkorban a gyermeknek a val�s�gr�l, a vil�gr�l alkotott ismeretei m�g hi�nyosak, m�g csak ismerkedik a k�lvil�ggal, illetve saj�t �rzelmeivel. Mindezeket birtokba kell venni, meg�rteni, felett�k �rr� lenni, de vajon hogyan, mik�ppen lehets�ges ez? Mivel a gyermek a feln�ttek vil�g�t meg�rteni m�g nem k�pes, egy saj�t csod�latos vil�got teremt mag�nak fant�zi�j�nak seg�ts�g�vel. Gondolatait, �rzelmeit a j�t�kban, rajzban, mes�ben jelen�ti meg, teszi k�ls�v�,  hiszen �gy kivet�tve m�r sokkal k�nnyebb azokkal szemben�zni.

A j�t�k a gyermekek �let�ben eg�szen m�s szerepet t�lt be, mint a feln�ttek�ben. Gyermekkorban a j�t�k jelent�s�ge hatalmas, hiszen a megismer�st seg�ti. A j�t�k r�v�n gyarapodnak ismeretei a vil�gr�l, mozg�sa finomodik, gondolkod�sa fejl�dik, seg�t �lm�nyeinek meg�rt�s�ben, �rzelmeinek elfogad�s�ban, a fesz�lts�gek feldolgoz�s�ban, illetve a t�rsas szab�lyok gyakorl�s�ban, az alkalmazkod�sban is hatalmas szerepe van. Fontos tudni, hogy a gyerekek sz�m�ra minden j�t�kk� v�lhat, �m kor�ntsem minden az! Ami a j�t�kot j�t�kk� emeli, az az �r�msz�nezet. A gyermek a j�t�k sor�n j�les�, fesz�lt �llapotba ker�l, a val�s�ggal nem t�r�dik, m�gis, mindv�gig megtartja vele kapcsolat�t. Ezt a jelens�get, k�l�n�s, elvar�zsolt �llapotot nevezz�k kett�s tudatnak. Ennek k�sz�nhet� p�ld�ul, hogy b�r a gyerek teljes komolys�ggal �ll�tja, hogy mennyei s�tem�nyeket k�sz�tett homokoz�s k�zben, m�gis, esz�be sem jutna azokat val�ban megk�stolni.

 

Az �vek m�lt�val, ahogy a gyermek fejl�dik, a vil�gr�l val� ismeretei egyre b�v�lnek, �j k�szs�gek, �j megismer�si lehet�s�gek birtok�ba ker�l, �gy v�ltozik a j�t�k t�pusa, form�ja, funkci�ja is az �letkorral. �let�nk els� j�t�kai �rz�kszerveinkhez, k�z�l�k is els�sorban a sz�nkhoz kapcsol�dnak. A csecsem� ny�l�val j�tszik, sz�j�val fedez fel mindent, ezt nevezz�k explor�ci�s j�t�knak. Ahogy fejl�dik, hamarosan m�r a mozg�s, a j�r�s �r�me, a "siker�lt" �lm�nye hajtja �t tov�bb �s tov�bb, k�s�bb pedig a t�rsakhoz val� k�zeled�s, a k�z�ss�gi �sszetartoz�s, bar�ti k�t�d�s ker�l az el�t�rbe, bar�ts�gok �s fikt�v bar�ts�gok k�ttetnek. Mindez a t�rsas funkci�k gyakorl�s�t szolg�lja.

Nagy jelent�s�ge van a j�t�kban a ritmusoss�gnak is, bizonyos mozg�sok, szavak ism�tl�s�nek, hiszen ez a gyermek sz�m�ra biztons�g�rzetet teremt egy sz�m�ra oly bizonytalan, ismeretlen vil�gban. Hasonl�an jellegzetes j�t�k az ut�nz�s is. M�sf�l �ves kort�l a gyermek mindent ut�noz, amit csak l�t, s ez sz�m�ra nem csak �r�mforr�s (a "m�snak lenni" �r�me), de egyben lehet�s�g fesz�lts�g�nek levezet�s�re is. A j�t�kban val� megism�tl�snek a konfliktushordoz� k�nos �lm�nyek okozta fesz�lts�g levezet�s�ben is nagy szerepe van. A gyermek elj�tssza sz�lei veszeked�s�t, s ez�ltal m�ris cs�kken a fesz�lts�g; bab�ival lefejez�st j�tszik, mik�zben tudat alatt tal�n testv�r�vel val� konfliktus�t oldja, indulatait levezeti; kis pl�ssnyuszija gy�zedelmeskedik a f�lelmetes farkas felett, s ezzel feldolgozatlan v�gyait fejezi ki szerepcsere seg�ts�g�vel.

Fant�zia �s ill�zi� seg�ts�g�vel teh�t rengeteget fejl�dik, tapasztal a gyermek, mik�zben k�pes fesz�lts�get okoz� �lm�nyeinek levezet�s�re, �rzelmeinek feldolgoz�s�ra, biztons�g�rzet teremt�s�re is. �s ahogyan j�t�kai r�v�n a vil�got mindink�bb megismeri, lassan-lassan a feln�tt vil�got is birtok�ba veszi, �gy feledi el lassank�nt gyermekkora var�zslatait, csod�it, j�t�kainak, gyermeki vil�g�nak hely�be pedig v�g�l a feln�ttek, a realit�s, �s eg�szen m�sfajta csod�k vil�ga l�p.

 

Nemr�g m�g a kis�gyban g�gics�lt, t�pkedte a tap�t�t - h�, milyen m�rges volt�l, mikor egyre vastagabb cs�kokban bukkant el� a fal eredeti sz�ne!   Nemr�g m�g a galambokat riogatta a j�tsz�t�ren, sz�molta az aut�kat, t�ved�s n�lk�l sorolta az aut�m�rk�kat; akkoriban m�g mindent megevett, amit el� rakt�l. J�, n�ha �gyeskedned kellett mindenf�le vicces t�rt�nettel feldobva az �tkez�seket, �s �nekelt�l is j� sokat, hogy hangodra r�csod�lkozva elfogyjon az utols� kan�l f�zel�k is. �s mennyit k�rdezett: minden �rdekelte, �s neked el� kellett szedegetned a sok-sok feled�sbe mer�lt tud�st, hogy megfelelj minden k�v�ncsi k�rd�sre; egyszer hogy megr�m�lt�l, amikor a k�nyvb�l felpillantva hirtelen nem l�ttad sehol, t�bolyultan rohang�lt�l az �res j�tsz�t�ren a nev�t kiab�lva, �s mekkora k� esett le a sz�vedr�l, amikor v�gre megl�ttad a k�t harangoz� l�b�t a rak�ta m�sz�ka kupol�ja alatt... Azt mondod, nemr�g, de ne csapd be magad, sz�molj csak ut�na: mindez m�r h�ny �ve is t�rt�nt? �s ez is a te gyereked: a hajlott h�t�, m�ly�l� hang�, szob�t kulcsra z�r�, mindenkir�l les�jt� v�lem�nyt mond�, �rzelmeit tehets�gesen pal�stol�, tan�rokat az �r�letbe kerget�, titokban szappanoper�kat b�mul�, a vil�gmindens�g eredet�t �s c�lj�t, �s benne a saj�t hely�t kutat� kamasz. Meglep�dhetsz, de ez ugyanaz a gyermek, aki nemr�g m�g... sz�val, tudod.   Hogy t�rt�nhetett ez? Hova t�ntek azok az �vek? Azt mondod, f�j, hogy elm�ltak. Ezt az�rt �rzed �gy, mert anya vagy, �s az any�k legsz�vesebben eg�sz �let�kben dajk�ln�nak, babusgatn�nak, l�telem�k a gondoskod�s. Csakhogy a sz�ks�gletek id�vel �talakulnak: nem foghatod m�r k�zen a kamasz gyerekedet, nem adhatsz neki puszit a ny�lt utc�n, hiszen ami �vekkel ezel�tt term�szetes volt, az most nevets�ges, megsz�gyen�t�, s�rt�, durv�bban fogalmazva ultra ciki.   Mit akarsz tulajdonk�ppen? H�t nem arra v�rt�l mindig is, hogy fejl�dj�n, �n�ll�sodjon v�gre a gyerek? Hogy ne kelljen mindent sz�zszor k�rni, sz�zszor elmondani? Hogy megj�jj�n v�gre az esze? Erre v�rt�l, nem?   Azon t�r�d most a fejed, hogy mikor is �lelted meg utolj�ra? H�t, nem mostan�ban volt, az biztos. Egyszer �szrevetted, hogy m�r nem ig�nyli, �s te tapintatosan visszavonul�t f�jt�l. Helyesen tetted.   R�gebben m�g beh�vott n�ha a szob�j�ba besz�lgetni, �s te holtf�radtan is bement�l, f�lig m�r el is aludt�l a sz�nyegen, de tudtad, hogy ki kell tartanod, mert most erre van sz�ks�ge. Ma m�r egyre ritk�bban kapsz megh�v�t, a szoba szinte mindig kulcsra z�rva. Ha el�g okos vagy, nem teszel fel bosszant� k�rd�seket, hogy ugyan mi sz�ks�g van erre.     Te �gyis pontosan tudod, hogy mit rejt az a szoba: titkot rejt, aminek - a l�tszat ellen�re - te is r�szese vagy; odabent egy vil�g van kialakul�ban, �s ezt a kis vil�got te ind�tottad �tnak, te �rizted az �lm�t, te k�t�tted meg a cip�f�z�j�t, te adt�l neki sok-sok szeretetet. Megtetted, amit lehetett, amit tudt�l, megadtad mindazt, ami benned volt, amit magaddal hozt�l. T�bbet �gysem lehet.     Furcsa gondolatok nyomasztanak n�ha: vajon mit �rez, vajon mennyire ragaszkodik? Hiszen nem mondja, nem mutatja, ink�bb mag�ba z�rja. Nem tudsz rajta eligazodni. �vatosan f�rk�szed a hangulatait, pr�b�lsz alkalmazkodni, csak akkor k�rdezel, ha �gy l�tod, besz�des kedve van. De akkor is jobban teszed, ha ker�lsz bizonyos t�m�kat, �s ink�bb megv�rod, m�g mag�t�l hozza el�. Figyelem �s tisztelet: ezeket kell gyakorolnod, k�l�nben vill�mgyorsan falakba fogsz �tk�zni. Ha ezekre �gyelsz, akkor m�g van es�lyed, hogy n�ha fordul a kulcs a z�rban, �s bel�phetsz a "laborat�riumba", meglesni a m�helytitkokat. �s nem �rt, ha tudod, hogy ilyenkor m�g belecsemp�szhetsz a fortyog� �stbe egy-k�t csepp gondoskod�st, egy�tt�rz�st, szeretetet, vagy ami �pp akad n�lad. Nem azt mondom, hogy soha ne n�zz h�tra, csak azt, hogy ne sajn�lkozz azon, ami elm�lt! �r�lj ink�bb az "�j" gyermekednek, aki most van megsz�let�ben. Neked az a dolgod, hogy anyak�nt enyh�tsd a sz�let�s f�jdalm�t, �s ha h�v, mindig ott legy�l.

Csakis az igazat

A hazug embert hamarabb utol�rik, mint a s�nta kuty�t. Tegy�k a sz�v�nkre a kez�nket: vajon ez az ismert sz�l�s visszatartott-e minket valaha is a hazudoz�st�l?     Hiszen van n�mi rem�ny, hogy tal�n m�gsem annyira s�nta az a kutya, �s k�pes el�g temp�san eliszkolni, �gy azt�n - egy kis szerencs�vel - mi is meg�szhatjuk a dolgot. B�tor�t� lehet az Igazmond� juh�sz mes�je is, amelyben a der�k ny�j�rz� - nem akarv�n sz�gyenben maradni M�ty�s kir�ly el�tt - �letment� hazugs�ggal magyar�zza ki az aranysz�r� b�r�ny elt�n�s�t. Ez a hazugs�g azonban feler�szben m�gis csak igaz, vagyis hat�reset, minden esetre M�ty�s nem k�slekedett bus�s jutalmat adni �rte. Mi is a hazugs�g? Miel�tt megd�bbenn�nk a k�rd�sen, amire v�lhet�en egy �vod�s is tudn� a v�laszt, pontos�tsunk n�h�ny dolgot.   A hazugs�g a val�s�g tudatos megv�ltoztat�sa. Ennek �rtelm�ben a kisgyermekek fant�zia-sz�lte t�rt�netei nem tartoznak ebbe a kateg�ri�ba, hiszen 6 �ves korig a val�s �s a k�pzeletbeli dolgok m�g gyakran �sszemos�dnak. Az angolok tall tales-nek (hihetetlen mes�nek) nevezik ezeket a csod�s elemekkel �tsz�tt t�rt�neteket. A sz�l� b�tran bekapcsol�dhat a mesesz�v�sbe, ugyanakkor belecsemp�szhet val�s elemeket is az egyens�ly kedv��rt. Ha p�ld�ul a gyerek azt mes�li, hogy akkora macsk�t l�tott, mint egy h�z, semmi esetre se szegj�k kedv�t azzal, hogy hitetlenkedve legyint�nk, viszont megjegyezhetj�k, hogy rossz lehet a gazd�j�nak, mert egy ilyen hatalmas �llat biztos rengeteget eszik.   L�nyeg�ben az iskol�s kort nevezhetj�k egyfajta v�laszt�vonalnak: ekkor kezd�dik a mor�lis �s szoci�lis �rt�kek megismer�se �s elsaj�t�t�sa. A nyolc �ves gyerek f�llent�se m�r tudatosnak mondhat�, kiv�lt� okai pedig k�l�nf�l�k lehetnek: F�lelem: a leggyakoribb motiv�l� ok a b�ntet�st�l val� f�lelem. Ha t�l szigor�ak a sz�l�k, t�l sok, teljes�thetetlen elv�r�st t�masztanak a gyerek fel�, vagy a mulaszt�sokat s�lyos b�ntet�sekkel torolj�k meg, ez a viselked�sminta szinte t�rv�nyszer�en el�bukkan.    A sz�l� nyilv�n nem �r�l a rossz jegynek, int�nek, hiszen � sem kapott �rt�k dics�retet annak idej�n a saj�t sz�leit�l. M�gis arra kell t�rekednie, hogy meg�rt� hozz��ll�st tan�s�tson a vit�s k�rd�sekben, ezzel elej�t v�ve a gyerek �nv�delmi hazudoz�s�nak. Tov�bbi okok, amelyek hazugs�gra k�sztethetik a gyermeket:    J� benyom�st szeretne tenni m�sokra, j�fejnek akar t�nni m�sok szem�ben.  Mag�t vagy k�rnyezet�t a val�sn�l nagyobb er�nyekkel ruh�zza fel, ezzel kompenz�lva hi�ny�rzet�t.  Szeretne valamit megszerezni, amit m�s �ton nem siker�lt.  Szolidarit�sb�l, t�rsai, bar�tai v�delm�re. Ezt a mint�t l�tja saj�t k�rnyezet�ben.   A b�ntet�s k�rd�se A t�rsadalomba val� beilleszked�s �rdek�ben a helytelen viselked�st minden esetben tudatos�tani kell a gyerekben, �letkort�l f�ggetlen�l. Ugyanakkor a hazudoz�s eset�ben nagyon �vatosan szabad csak b�ntet�st alkalmazni, mert a rosszul megv�lasztott eszk�z�k m�g ink�bb elm�ly�thetik ezt a magatart�st. Minden esetben ut�na kell j�rni, hogy mi volt a kiv�lt� ok, �s ennek ismeret�ben kell m�rlegelni az esetleges "megtorl�st". �ltal�ban t�bb sikert �r el a sz�l�, ha b�ntet�s helyett elmondja a gyereknek, mennyire f�j neki az �szint�tlens�ge. K�l�n kell v�lasztani azonban a helytelen viselked�st �s az elfed�s�re bevetett hazudoz�st. T�relmes besz�lget�ssel el kell �rni, hogy a gyerek �szint�n ismerje be, ha hib�zott, �s ne pr�b�ljon f�lelm�ben hazugs�gok m�g� b�jni. Ehhez nyilv�n meghitt �s bizalmat �raszt� csal�di l�gk�r sz�ks�ges, ahol a gyerek nem retteg tettei k�vetkezm�nyeit�l. Persze, a helytelen cselekedet�rt j�rhat b�ntet�s, �s ezt �rdemes el�re tiszt�zni a gyerekkel, hogy tudja, mire sz�m�that.   A kamaszkori hazudoz�s m�r egy �jabb "l�pcs�fok" a szoci�lis fejl�d�s r�g�s �tj�n, itt m�r a f�ggetlened�si t�rekv�sek j�tssz�k a f� szerepet. A sz�l� sz�nd�kos t�voltart�sa a megsz�let�ben l�v� intim szf�r�t�l nem el�t�lend� magatart�s, tartsuk tiszteletben gyermek�nk apr� titkait! Abban az esetben, ha a hazudoz�s mindennaposs� v�lik, �s tart�san r�gz�l, szakember seg�ts�g�t kell k�rni a kiv�lt� okok felt�r�s�ra �s a probl�ma orvosl�s�ra. Nem lehet el�gg� hangs�lyozni a sz�l� szem�lyes p�ldamutat�s�t, hiszen ha magatart�sa �s a hangoztatott nevel�si elvek nincsenek szinkronban, akkor - sz�nd�k�val ellent�tben - �ppen a rossz p�ld�t fogja k�zvet�teni a gyermek fel�. �s biztosra vehetj�k, hogy a s�nta kutya is elf�rad el�bb-ut�bb...

" Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek

�k az �let �nmaga ir�nti v�gyakoz�s�nak fiai �s le�nyai. 

�ltalatok �rkeznek, de nem bel�letek. 

�s b�r veletek vannak, de nem birtokaitok. 

Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatj�tok. 

Mert nekik saj�t gondolataik vannak. 

Test�knek adhattok otthont, de lelk�knek nem 

Mert az � lelk�k a holnap h�z�ban lakik, 

ahova ti nem l�togathattok el, m�g �lmaitokban sem. 

Pr�b�lhattok olyann� lenni, mint �k, 

de ne pr�b�lj�tok �ket olyann� tenni, mint ti vagytok, 

Mert az �let sem visszafel� halad, 

sem meg nem reked a tegnapban . 

Ti vagytok az �j, melyr�l gyermekeitek 

eleven ny�lk�nt r�ppennek el. 

Az �j�sz l�tja a c�lt a v�gtelens�g �tj�n, 

�s � fesz�t meg benneteket minden erej�vel, 

hogy nyilai sebesen �s messzire sz�lljanak. 

Legyen az �j�sz kez�nek hajl�t�sa a ti �r�metek forr�sa: 

mert � egyk�nt szereti a rep�l� nyilat �s �jat, 

amely mozdulatlan."

Aki nem csup�n a pillanatnak szeretne �lni, hanem tudatosan v�llalja az emberi l�tet, annak legelemibb sz�ks�glete �s feladata hogy megtal�lja az �let �rtelm�t. Sokan, akiknek ez nem siker�l, elvesztik �letkedv�ket, �s lemondanak a keres�sr�l.

Pedig az �let �rtel�nek felismer�se nem hirtelen k�vetkezik be egy bizonyos �letkorban �s nem is az �vek sz�m�n alapul .Hossz�, folyamatos fejl�d�s eredm�nye az a lelki �retts�g, ami ehhez sz�ks�geltetik. Minden �letkorban keress�k, �s meg is tal�lunk valamit az �let �rtelm�b�l, csak �ppen mindenkori szellemi k�pess�geink fejletts�g�t�l f�gg, mennyit �s hogyan fogunk fel bel�le. 

Ma is , ak�rcsak r�gen, a gyermeknevel�s legfontosabb �s egyben legnehezebb feladata a seg�ts�gny�jt�s, hogy a gyermek megtal�lja az �let �rtelm�t. Ehhez sok tapasztalatra van sz�ks�ge, hiszen a n�vekv� gyermek apr�nk�nt tanulja meg, hogyan kell �nmag�t �s a vil�got meg�rtenie. 

Bels� er�forr�sainkat ki kell fejleszteni: �rzelmeinknek, k�pzelet�nknek, intellektusunknak t�mogatniuk �s gazdag�taniuk  kell egym�st. �rtelm�nk fejleszt�s�hez pozit�v �rz�seinkb�l mer�thet�nk er�t, az el�tt�nk �ll� viszontags�gok sor�n pedig csak j�v�be vetett hit�nkre t�maszkodhatunk. 

Ebb�l a szempontb�l pedig a sz�l�k, gondvisel�k hat�sa  a legjelent�sebb, ezut�n pedig a megfelel� m�don �tadott kultur�lis �r�ks�g nagyon fontos szerepet j�tszik. A kicsiny gyermekhez ezt a tud�st az irodalom k�zvet�ti a legjobban.

A gyermek figyelm�t az olyan t�rt�netek k�tik le a legjobban, amelyik sz�rakoztatj�k, �s felkeltik a k�v�ncsis�g�t. De �let�t csak akkor gazdag�tja, ha mozg�sba hozza k�pzelet�t, ha fejleszti intellektus�t, eligaz�tja �rzelmeiben, ha megb�k�ti f�lelmeivel �s v�gyaival, ha elismeri neh�zs�geit, �s ugyanakkor megold�sokat is javasol k�nz� probl�m�ira. R�viden: ha egyszerre reag�l szem�lyis�g�nek megnyilv�nul�s�ra. �s persze nagyon fontos, hogy sosem lekicsinyl�en, hanem teljes m�rt�kben elismerve a gyermek probl�m�inak komolys�g�t, �m egyben er�s�tve a gyermek bizalm�t �nmag�ban �s j�v�j�ben. 

Ha ezeket a dolgokat figyelembe vessz�k, az eg�sz gyermekirodalomban a n�pmes�k a legtartalmasabb , gyereket �s feln�ttet is kiel�g�t�, gazdag �s tartalmas olvasm�nyok. 

A mi kult�r�nkban az ismeretszerz�s t�lnyom�r�szt  k�nyvh�z van k�tve. A gyerek l�tja a k�l�nf�le m�veleteket- olvas�s, lapozgat�s, k�pn�z�s, �r�s- majd ut�nozza, j�t�kelemk�nt felhaszn�lja. K�t �vesen m�r n�zegeti, n�gy�ves kora k�r�l m�r folyamatos t�rt�neteket tartalmaz� k�nyvek is lek�tik, lapozgatja �ket, a sz�veget a feln�tt felolvassa, amit a gyerek megjegyez nagyon hamar, r�gz�ti, milyen k�phez, �br�hoz tartozik, �s ut�na "visszaolvassa" mag�nak vagy valaki m�snak.

N�gy- �t �ves korban kialakul egy saj�tos "mes�t hallgat�" viselked�sm�d. Ha a sz�l� vagy �v�n� mes�lni kezd, a gyerek f�lvesz egy bizonyos magatart�st, amelyben a figyelmen, mereng�sen k�v�l benne van az is, hogy kil�p a h�tk�znapokb�l, v�rja a rendk�v�lit, a csod�latosat. Ez a be�ll�t�d�s a mes�re- ahogyan K. B�hler nevezi- a mesemond� feln�tt magatart�s�nak kieg�sz�t�se. Amikor a feln�tt mes�lni kezd, megv�ltozik a hangja, �rz�dik rajta, hogy kil�p a val�s�gb�l, �s egy eg�szen m�s k�zegbe megy �t. A hanghordoz�s, a gesztusok, a sejtelmes hangulat azt �rz�kelteti, hogy a t�rt�net nem j�tsz�dhat a megszokott k�rnyezetben. S a gyerek ebbe k�nnyen bele�li mag�t.

K�t tudatszint jelenik meg egyszerre, keveredik az �lom �s �brenl�t tudatszintje, mert a mes�t kett�s tudattal �li meg a gyerek- pontosan �gy, ahogy a feln�tt egy sz�nh�zi el�ad�st n�z v�gig. Pontosan tudja, hogy jelen van a val�s�g, mik�zben bele�li mag�t a sz�nj�t�kba. A kett�s tudat a nagy�vod�sokra jellemz�: �k teljesen bele�lik magukat a t�rt�n�sekbe, s m�gsem t�vesztik �ssze �nmagukat a meseh�ssel. Kis�v�d�s korban az ill�zi�nak nagyobb hangs�lya van, a tapasztalatok a vil�gr�l labilisabbak, az ismeretek elmos�dottak, �gy a val�s�g ellen�rz�, szab�lyoz� szerepe kisebb. Ez�rt az ill�zi� sokkal tov�bb terjedhet: nem lehetetlen, hogy hogy a boszork�ny a konyh�ban is megjelenik, ez�rt mondjuk biztons�gosabb nem egyed�l kimenni v�z�rt. Ezek a helyzetek alkalmat k�n�lnak m�s forr�sb�l j�v� szorong�sok, f�lelmek elvezet�s�re.

A mes�k l�tsz�lag nem sokat mondanak a modern t�rsadalom k�r�lm�nyeir�l, hiszen a n�pmes�k pl. egy  eg�szen m�s korban j�ttek l�tre- m�gis nagyon sok seg�ts�get ny�jtanak az ember bels� probl�m�inak meg�rt�s�hez �s megold�s�hoz. A mese seg�thet a gyereknek meg�rteni, megtal�lni hely�t a vil�gban, �sszef�gg�seket megtal�lni az �rz�sek vil�g�ban.

Egy m�sik fontos dolog, k�l�n�sen manaps�g, az erk�lcsi nevel�s, amit a mese finom eszk�z�kkel, burkoltan, m�gis k�zzelfoghat�an jelez. L�thatjuk teh�t, hogy a mese milyen sokr�t�en  hat a tudat t�bb szintj�n a gyerekekre.

A sz�l� sokszor t�vesen azt hiszi, hogy a gy�tr� gondolatokat mindenk�pp t�vol kell vagy lehet tartania gyerekt�l, pedig ez elker�lhetetlen, ink�bb a felold�sra kell t�rekedni.

A mese a maga szimb�lumaival t�k�letes alternat�v�kat k�n�l a gyereknek a tudat�ban felgy�leml� fesz�lts�g levezet�s�re, amire sz�ks�ge van az eg�szs�ges feln�tt� v�l�shoz.  

 

A c�l az, hogy az ember el tudja fogadni az �let problematikus term�szet�t �s hogy a neh�zs�gek ne gy�zhess�k le, �s ne futam�ts�k meg. a mes�k pontosan ezt k�zvet�tik a gyerekeknek, hogy ezek a dolgok hozz�tartoznak az �lt�nkh�z �s megoldhat�k a felmer�lt probl�m�k. A mese ny�ltan szembes�ti a gyermeket az alapvet� emberi l�tfelt�telekkel. Sok mese kezd�dik p�ld�ul az anya vagy az apa hal�l�val- ezekben a sz�l� elveszt�se jelenti a legk�nz�bb probl�m�t, mint ahogy a val� �letben is ezt, vagy egy�ltal�n az ett�l val� f�lelmet a legnehezebb elviselni. . M�s t�rt�netek arr�l sz�lnak, hogy az �reged� sz�l� el�rkezettnek l�tja az id�t, hogy �tadja hely�t az �j gener�ci�nak. De az ut�dnak el�bb be kell bizony�tania, hogy r�termett a m�lt� bizalomra. A mes�k az egzisztenci�lis dilemm�kat mind t�m�ren �s egy�rtelm�en t�rolj�k. �gy a gyermek a k�rd�s l�nyeg�vel szembes�l. A mese minden szitu�ci�t leegyszer�s�t. Alakjait hat�rozott vonalakkal rajzolja meg, �ltal�ban t�pusokat k�pviselnek. sok modern gyerekmes�vel ellent�tben a n�pmes�kben a gonoszs�g �pp�gy minden�tt jelen van, mint az er�ny. Ez a kett�ss�g hordozza azt az erk�lcsi probl�m�t, melynek megold�s��rt k�zdeni kell. A mes�ben, ak�rcsak az �letben, nem a b�ntet�s, vagy az att�l val� f�lelem riasztja el leghat�sosabban az embert a b�nt�l, hanem a meggy�z�d�s, hogy nem �ri meg. Ez�rt h�zza a mes�ben a rossz mindig a r�videbbet. Nem is a j� v�gs� gy�zelme  fejleszti az erk�lcsi tudatot, hanem a h�s szem�lyes vonzereje, az� a h�s�, akinek sors�val �s k�zdelm�vel a gyermek mindv�gig azonosul. Hogy ez k�nnyen menjen, fontos, hogy a h�s min�l egyszer�bb �s �rthet�bb kell legyen. A gyerek felteszi ugyanis azt a k�rd�st, hogy : " kire akarok hasonl�tani? " .

A legjobb teh�t, ha haszn�ljuk ezt a csod�latos lehet�s�get, amit a mese ny�jt gyermekeink fejl�d�s�ben, �s v�g�l, �lvezz�k az egy�tt t�lt�tt perceket.

Csak egy vagyok, de az�rt vagyok. Nem tehetek meg mindent, de valamit igen. S mivel mindent nem tehetek meg, nem tagadom meg azt a keveset, amire k�pes vagyok. A j�v� azok� akik hisznek �lmaik sz�ps�g�ben �s hiszik, hogy �r�eszk�z�k vagyunk Isten kez�ben. Egy gyermek �lete olyan mint egy pap�rlap melyen minden arra j�r� nyomot hagy. A „szeretni” ige ut�n……… a „seg�teni” ige a vil�gon a legszebb sz�. A SZERETET csod�latos dolog. Sosem kell elvenn�nk valakit�l, hogy m�snak is adjunk: Mindig jut bel�le b�ven mindenkinek. Ossz szeretet, b�rhov� m�sz.……… �gyelj arra, hogy mindenki boldogabban t�vozz�k t�led. Amikor  j�ttem, akkor �gy gondoltam tudom: Mi�rt j�v�k?! Az�rt mert r�j�ttem, rem�lem nem t�l k�s�re, hogy „GYEREK�NK” nem a t�l�nk kapott anyagi javakra eml�kezik majd, hanem a szeretetre amellyel k�r�lvett�k. Azt�n itt r�j�ttem, hogy:

Az �let dal-�nekeld!
Az �let j�t�k-j�tszd!
Az �let kih�v�s-fogadd el!
Az �let �lom-v�ltsd val�ra!
Az �let �ldozat-aj�nld fel!
Az �let szeretet-�lvezd!

 R�j�ttem, hogy �j vagyok, melyb�l gyerekeim eleven ny�lk�nt r�ppenek tova. A nagy �j�sz megh�vott �jnak egyenesen 12 ny�l, vagy m�g t�bb ny�l kir�ppent�s�hez. Az �j�sz l�ssa a jelent a v�gtelen �sv�ny�n �s hatalm�val meghajl�t engem is, hogy nyilai sebesen �s messzire sz�llhassanak. Tudok-e j� �j lenni, hogy hajl�som boldogs�g legyen az �j�sz kez�ben? A gyermek abb�l tanul amit l�t!

Ha a gyermek egy�tt �l a gy�l�lettel,
Megtanulja a h�bor�s�got.
Ha a gyermek egy�tt �l a f�lelemmel,
Megtanulja a szorong�st!
Ha a gyermek egy�tt �l a meg�rt�ssel,
Megtanulja, megtanul hinni �nmag�ban!
Ha a gyermek egy�tt �l a nyugodt der�vel,
Megtanulja hogyan tal�ljon lelki b�k�t!
Vajon az �N gyerekeim mivel �lnek egy�tt?

Agg�dom a kihagyott lehet�s�gek miatt, amikkel meg sem pr�b�ltam �lni. A nagy k�rd�s az, hogy k�pes leszek-e lelkesen mindig mindent kih�v�sra igent mondani?! Mindig tudjam, hogy az akad�lyok csak akkor ijeszt�ek, ha leveszem a szemem a c�lr�l �s minden amit kigondoltam, ha hiszek benne, el�rhet� sz�momra.

�tven �v m�lva mit sem sz�mit milyen aut�t vezettem, milyen h�zban laktam, mennyire r�gott a bankbet�tem �s milyen ruh�ban j�rtam. De a vil�g egy kicsit jobb� v�lhat, ha fontos voltam egy gyermek szem�ben.