Rendszeresen felr�ppen h�r egy-egy csodagyerekr�l, aki megd�bbent� teljes�tm�nyre k�pes. Ezek a gyerekek messze �letkorukat meghalad� ismeretekkel �s k�pess�gekkel rendelkeznek.
Vitathatatlanul, a csodagyerekek a tehets�g igaz�n �mulatba ejt� esetei. Olyan tud�ssal rendelkeznek, amelyet az emberek nagyobb r�sze eg�sz �let�ben nem �r el.

A csodagyerekek megd�bbent�ek ugyan, de nem alkot� tehets�gek, n�h�ny kiv�teles esett�l eltekintve, mint p�ld�ul Mozart, aki azz� n�tte ki mag�t. Korai m�veinek tanulm�nyoz�sa sor�n kider�lt azonban, hogy � is csak k�s�bb alkotott zseni�lisat.

Soha nem tudott gyerek, m�g csodagyerek sem, alapvet�en �jat l�trehozni az ismeretek magas szintj�t ig�nyl� ter�leteken, �s a legt�bb alkot� tehets�g nem volt csodagyerek. A csodagyerekekn�l nem az a csoda, amit tesznek, hanem az, amikor, vagyis messze a szok�sos �letkor el�tt k�pesek bizonyos teljes�tm�nyekre.

A csodagyerekek a legt�bbet azokban a tudom�nyokban �rik el, ahol j�l defini�lt l�p�sek vezetnek az eredm�nyhez, pl. matematika, zene �s sakk. F�leg a sok ismeretet, nagy tapasztalatot, a szem�lyis�g m�lyebb r�sztv�tel�t ig�nyl� b�lcs�szi, filoz�fiai ter�leteken lehetetlen az extr�m korai �letkorban maradand�t alkotni.

A csodagyerekek �ltal�ban speci�lis k�pess�gekkel rendelkeznek, mint Mozart vagy Ashford, ritk�bb a Michael-f�le t�bb ter�leten megmutatkoz� tehets�g. Az ilyen kiterjedt k�pess�g� csodagyerekek p�ld�i a fejl�d�si id� k�l�nleges �sszet�m�r�d�s�nek, vagy ugr�soknak, a fejl�d�si fokok kihagy�sainak. Picasso p�ld�ul nem ment v�gig a szok�sos rajzfejl�d�si f�zisokon, hanem r�gt�n k�pes volt �br�zolni.

A csodagyerekek majdnem kifejlett feln�tt aggyal rendelkeznek. Annyira megd�bbent� a fejl�d�s�k, amint egy nagyteljes�tm�ny� gener�torhoz hasonl�an t�lt�dnek fel, hogy n�melyek felt�telezt�k, a csodagyerekek valamilyen, a reinkarn�ci� �ltal k�zvet�tett m�r kor�bban kifejlesztett k�pess�gekkel b�rnak, vagy egy�b misztikus �ton �rnek el kiemelked� teljes�tm�nyeket.

A k�rnyezet fontoss�ga jelenik meg a csodagyerekekkel kapcsolatban is. Az "egybev�g�s" fogalma azt az egyszer� felismer�st takarja, hogy a par�zs akkor tud l�ngra lobbanni, ha megfelel� helyre esik. Egy sz�m�t�g�p zseni p�ld�ul a 12. sz�zadban, vagy a zenei tehets�g egy csal�dban, ahol tilos zen�lni, olyan, mint szikra a sivatagban. Felt�telezik, hogy a speci�lis k�pess�g� csodagyerekek legt�bbje meg se tud mutatkozni, mert nem tal�l gy�jt�st. A term�szet rendszeresen kitermel ilyen "szikr�kat", �s mindig az aktu�lis kultur�lis mez� jelenti az evol�ci�s hat�st. A csodagyerekek �s k�l�nleges tehets�gek felbukkan�sa a k�rnyezet fog�konys�g�n m�lik.

A kultur�lis t�nyez�knek meghat�roz� szerepe van abban is, hogy mely k�pess�g v�lik kiemelked�v�. Mi eur�paiak n�h�ny, afrikai gyermeknek �s fiatalnak term�szetes k�szs�get, mint p�ld�ul a nyomk�vet�s, rendk�v�linek tartan�nk. De az afrikaiak ugyan�gy rendk�v�linek tartan�nak n�mely olyan k�pess�get, amely egy eur�pai gyerekn�l term�szetes. Sz�mos k�pess�g�nk egyszer�en az�rt nem fejl�dik ki, mert a k�rnyezet nem v�rja el.

A csodagyerekeket �gy is lehet tekinteni, mint annak p�ld�i, amikor a fejl�d�s t�k�letesen siker�lt. Ezekben a gyermekekben t�bb kritikus faktor szokatlanul j� �sszeilleszked�se hozza l�tre a k�l�nleges k�pess�geket. Annak vizsg�lata, hogy a k�l�nb�z� t�nyez�k optim�lis interakci�ja hogyan vezet az extr�m teljes�tm�nyhez, nemcsak a csodagyerekek meg�rt�s�t viheti el�re, de seg�t meg�rteni n�h�ny olyan befoly�sol� t�nyez�t, amelyek a gyermekek fejl�d�s�t el�seg�tik illetve h�tr�ltatj�k.

A szerencs�s k�r�lm�nyek kombin�ci�ja, amely l�trehozza a csodagyereket lehet csup�n id�leges. Nincs arra garancia, hogy a kiemelked� gyerekb�l kiemelked�en sikeres feln�tt lesz. Azok a tulajdons�gok, amelyek nyom�n egy gyermeket csodagyereknek c�mk�znek, nem felt�tlen�l azonosak azokkal, amelyek az �rett tehets�gre jellemz�ek, m�gis jelent�s eredm�nyeket �ltal�ban azok �rnek el egy adott ter�leten, akik ott m�r gyerekkorukban l�tv�nyos el�rehalad�st mutattak. A gyakorl�sra ford�tott id� igen fontos t�nyez�, �s a csodagyerekek nagy el�nyt szereznek. Csodagyereknek lenni m�gsem biztos�t�k a k�s�bbi jelent�s teljes�tm�nyekre.

Igen gyakori, hogy a csodagyerekek tizen�ves korban nem tudj�k felvenni a versenyt az egyenletesebben, �s ez�ltal esetleg harmonikusabban fejl�d� tehets�ges fiatalokkal. A tizen�ves kor v�zv�laszt�.

A kisgyermek sz�lei er�teljesen meghat�rozz�k �let�t, befoly�suk igen nagy. Tizen�vesen nemcsak a hasonl� k�pess�g�ekkel szemben kell megtal�lnia �nmag�t a csodagyereknek, hanem a sz�leivel szemben is. Ez a lev�l�s kora a csodagyerekekn�l is. A t�l er�s sz�l�i befoly�s ebben az id�szakban k�nnyen vissza�thet.

A csodagyereknek c�mk�zettek nagyon k�l�nb�znek egym�st�l, de abban egyform�k, hogy sz�leik igen kor�n t�mogatj�k a fejl�d�s�ket, b�tor�tj�k, �s a k�pess�gek n�vel�s�hez sz�ks�ges fejleszt�si �s gyakorl�si lehet�s�get biztos�tanak sz�mukra. A kitart� er�fesz�t�sek azonban nem felt�tlen�l vezetnek kiemelked� teljes�tm�nyhez. A gyermekre nehezed� t�lzott nyom�s �s extr�m "�vegh�z" kock�ztatja a hossz�t�v� eredm�nyekre val� es�lyt.

A legfontosabb t�nyez� a k�l�nleges tehets�g megjelen�s�ben az otthoni �let. A sikeres csodagyerekek sz�lei k�z�sek abban, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a gyerek oktat�s�ban kezdem�nyez�seihez, tekintet n�lk�l b�rmire t�mogatj�k, mind hihetetlen�l m�ly meggy�z�d�ssel hisznek abban, hogy gyermek�k rendk�v�li �s csod�latos, �s ezt a hit�ket hatalmas szeretettel �s odaad�ssal adj�k �t neki. Gyakran saj�t karrierj�ket �ldozz�k fel a gyerek nagyobb tehets�ge �rdek�ben, ahogyan Mozart vagy Menuhin apja tette.

A sz�l�i �ldozat azonban fel�ldozhatja a gyereket is. Gyakran a sz�l�i amb�ci� komoly k�rokat okoz. A gyermek ig�nyeit semmibevev� teljes�tm�nynyom�s semmilyen gyermeknek, m�g a csodagyereknek sem tesz j�t. A sz�l�knek esetleg fontosabb a csoda, mint a gyerek, �s ezzel legal�bb annyi k�rt okozhatnak, mint azzal, ha nem biztos�tanak megfelel� k�rnyezetet a kiemelked� adotts�gokkal rendelkez� gyermek fejl�d�s�hez. Az �n�rt�kel�si zavarok, a frusztr�ci�, a megnemfelel�s �rz�se a kiemelked� k�pess�g�ek k�z�tt nagyobb ar�nyban jelenik meg, mint a gyeng�bbekn�l.. Ezek az �rz�sek gyakran vezetnek s�lyos lelki �s szem�lyis�gbeli zavarokhoz. A h�rek �ltal�ban azokr�l sz�lnak, ahol a "csoda" m�k�d�tt. Azokr�l, akiket csodagyerekk� akartak er�szakolni, esetleg csak a k�rlapokban, z�r�jelent�sekben olvashatunk.

A tehets�g nagy kincs. A szok�sosn�l is nagyobb felel�ss�get jelent egy-egy kiemelked� k�pess�g� gyermek nevel�se. A sz�l�knek hit�k mellett szeretet�kre, a gyerek ig�nyeinek meg�rt�s�re �s t�relm�kre van sz�ks�g�k, hogy ne csak csodagyereket, hanem gyerekcsod�t is l�ssanak gyermek�kben. Mert minden gyerek csoda �nmag�ban, teljes�tm�nyek n�lk�l is.


Csod�v� feln�tt csodagyerekek
Hihetetlen�l sok volt a csodagyerek a tizen�t�dik �s tizenhatodik sz�zadi It�li�ban. �gy rajzoltak, mint�ztak m�r eg�sz apr� korban, mintha ecsettel vagy szobr�szv�s�vel a kez�kben sz�lettek volna. A m�v�szetek�rt rajong� olaszok pedig ajn�rozt�k �ket, �s �gyeltek arra, hogy a csodagyerekekb�l csod�s m�v�szek v�ljanak.


A csod�latos emberi agy
A zseni gyerekek �ltal�ban a tudom�nyok a zene �s a sakk ter�let�n ny�jtanak kiemelked� teljes�tm�nyt. A csodagyerekekn�l azonban �ltal�ban nem az a csoda, amit tesznek, hanem az amikor teszik azt. Olyan k�pess�gekkel rendelkeznek, amelyekr�l a legt�bb feln�tt is csak �lmodik. Megd�bbent� tud�suk azonban nem jelent egyet az alkot� tehets�ggel. Kev�s csodagyereknek marad meg a tehets�ge feln�ttkor�ra is, amikor val�ban kamatoztatni is tudja azt. A k�l�nleges k�pess�g "elsorvad�sa" pedig megfeneklett feln�ttkorhoz vezethet.


Minden csoda h�rom napig tart?
A csodagyerekek �ltal�ban 13 �vesn�l fiatalabbak, hiszen a serd�l� kor, �s az �n�ll�sod�s k�nnyen v�get vethet a zsenialit�snak: a gyerek l�zad, �s ha a sz�l�i nyom�s nagy, a csemete nem hajland� t�bb energi�t fektetni k�l�nleges k�pess�g�be, m�rpedig a gyermeki zsenialit�s fejl�d�s�nek egyik alapja a rendszeres gyakorl�s. Hogy mi�rt?
A csodagyerekek �ltal�ban egy speci�lis ter�leten emelkednek ki a t�bbiek k�z�l. Agyuk majdnem a kifejlett feln�tt agy�hoz hasonlatos, ez�rt is hiszik a legt�bb kultur�ban azt, hogy a zseni gyerekek egy feln�tt furcsa reinkarn�ci�i. El�fordul az is, hogy az ilyen gyerekek a fejl�d�sben kihagynak egy-egy fokozatot. Picasso p�ld�ul nem ment v�gig a szok�sos rajzfejl�d�si f�zisokon, �tugrotta azokat.
�m mivel ez a felgyorsult fejl�d�s, vagy a korai kiemelked� teljes�tm�ny a serd�l�korban al�bbhagy, el�fordul, hogy a csodagyerekek elt�nnek, amikor kamaszodni kezdenek, koroszt�lyuk utol�ri �ket.
 

Honnan j�n a tehets�g?
A k�l�nleges gyerekek b�rmilyen ter�leten is tehets�gesek a vizu�lis �s t�rbeli mem�ri�jukat jobban haszn�lj�k, mint kort�rsaik. Vizu�lis ment�lis k�pzel�erej�k is �l�nkebb, mint az �tlagos. M�g a matematikai tehets�gekn�l is a sz�mok a vizualit�ssal foglalkoz� agyter�letekhez kapcsol�dnak. Egyes kutat�sok azt is kimutatt�k, hogy a zseni csemet�k hossz�t�v� mem�ri�jukat az �tlagos gyerekekn�l jobban �s t�bbsz�r haszn�lj�k.
A csodagyerekek m�sik k�l�nlegess�ge, hogy azok az agyter�letek, amelyek eleve �l�nkebben m�k�dnek, az �tlagosn�l h�tszer t�bb v�rt, �gy oxig�nt is kapnak, amikor haszn�latba ker�lnek.


Amikor a csoda fontosabb, mint a gyerek
  Pszichol�gusok szerint sokat sz�m�t a sz�l�i attit�d is. Hi�ba zseni a csodagyerek, k�pess�gei felismer�s�ben a sz�l�k j�tszanak fontos szerepet. Mivel a legt�bb gyermek szeretne megfeleni k�rnyezet�nek, �s l�tja, hogy k�l�nleges k�pess�geivel �r�met szerez sz�leinek k�pess�g�vel, elkezd gyakorolni. A kit�ntetett figyelem, a k�l�nleges helyzet rendk�v�l motiv�l� lehet a sz�mukra.
Mivel a csodagyerekek �ltal�ban a fejl�d�s egy szakasz�ban el�zik meg kiemelked�en kort�rsaikat, a probl�ma akkor jelentkezik, amikor a t�bbiek be�rik a csodagyereket, �s �gy k�l�nlegess�ge tovat�nik.
A legt�bb csodagyerek nem alkot, nem fedez fel �j dolgot, csup�n kiemelked� egy m�r l�tez� ter�leten.  �gy ha a sz�l�k t�lzottan hangs�lyozz�k, hogy a gyerek a k�l�nlegess�g�b�l tud majd meg�lni, �ri�si csal�d�s lehet a v�ge. Ahogy annak is, ha elvesznek a csod�k vil�g�ban, �s k�zben nem figyelik a gyermek szem�lyis�g�t, �s annak fejl�d�s�t, a kicsi n�rcisztikus szem�lyis�gg� alakulhat, ami megnehez�ti szocializ�ci�j�t.


A t�rk�p szerint is meghat�rozhat� honan sz�rmazik a legt�bb csodagyerek
�rdekes, hogy a t�rk�p szerint is meg�llap�that�, honnan sz�rmazik a legt�bb csodagyerek. Napjainkban �zsia ontja mag�b�l a csod�sabbn�l csod�sabb teljes�tm�nyeket produk�l� gyerekeket, legink�bb a sz�m�t�stechnika ter�let�n.
M�g az 1970-es �vekben Oroszorsz�g, �s Kelet-Eur�pa b�szk�lkedhetett tehets�gekkel. A csodagyerekek h�rnev�t �ltal�ban a t�rsadalom kelti, �gy az is sz�m�t, mely �rt�keket tart fontosnak egy-egy kult�ra.

 

 

Michael az amerikai csodagyerek n�gy h�naposan kezdett besz�lni, nyolch�naposan m�r az olvas�s �rdekelte. T�z�vesen megszerezte egyetemi diplom�j�t. Sz�lei k�nyvet �rtak fejl�d�s�r�l. Michael val�sz�n�leg a legintelligensebb ember. Sz�lei nem tartj�k v�letlennek ezt. Az � IQ-juk is 150 feletti, �s igen j�m�d�ak, rendk�v�l ingergazdag k�rnyezetet tudtak biztos�tani gyermek�knek.

 

 

Mozart zenei tehets�ge nagyon kor�n, kb. 3-4 �ves kor�ban megmutatkozott. Apja, aki kora egyik legkiv�l�bb zenepedag�gusa volt, heged�iskol�j�t, a Versuch einer gr�ndlichen Violinschul�t pont fia, Wolfgang sz�let�s�nek �v�ben, 1756-ban publik�lt�k. Leopold Mozart m�r igen hamar zenei k�pz�sben r�szes�tette fi�t, zongor�zni �s heged�lni tan�totta. A gyermek zenei k�pess�gei nagyon gyorsan fejl�dtek.
N�v�re – Maria Anna Mozart (Nannerl) – kott�sk�nyv�be �rt darabok n�melyik�t m�r n�gy�ves kor�ban megtanulta �s j�tszotta, els� ismert kompoz�ci�i pedig Leopold papa feljegyz�se szerint 1761 elej�r�l sz�rmaznak. A legkor�bbi darabjait le�rni m�g nem tudta, ezen m�vek kiz�r�lag apj�nak k�z�r�s�val maradtak fenn, �gy eld�nthetetlen, hogy apja mennyit adott hozz�, ill. vett el.

 

 

Neumann J�nos 1903. december 28-�n sz�letett egy bank�r csal�d legid�sebb fiak�nt Budapesten.  Neumann J�nos kiv�l� k�pess�gei m�r gyerekkor�ban megnyilv�nultak. Egy t�bb helyen is olvashat� t�rt�net szerint, Jancsi hat �ves kor�ban nyolc jegy� sz�mokat osztott fejben, �s nagyszer� mem�ri�val rendelkezett.

 

 

 

A 4 �ves Daisy Ashford 1885-ben, reg�nyt �rt egy jezsuita papr�l. M�sodik reg�ny�t 9 �vesen �rta, ezres p�ld�nysz�mban adt�k el.

 

Nem kell azonban id�ben �s t�rben nagyon messzire menn�nk csodagyerekek�rt. A Polg�r csal�dban nevelt h�rom l�ny k�z�l a k�t id�sebbet "norm�lis csodagyereknek" tekintett�k, m�g a legfiatalabb, Judit, rendk�v�li teljes�tm�nyeiben k�t �vvel el�bbre j�rt, mint b�rmely sakkcsodagyerek.
 

Yehudi Menuhin amerikai heged�m�v�sz �s karmester (1916. �prilis 22. - 1999. m�rcius 12.) New Yorkban sz�letett. H�rom �ves kor�ban kezdett heged�lni, els� tan�ra Sigmund Anker volt. Hihetetlen temp�ban fejl�d�tt, �s h�t �vesen deb�t�lt Mendelssohn Heged�verseny�vel a San Franciscoi Szimfonikus Zenekarral. A csodagyerekre felfigyelt Sidney Ehrman, egy san franciscoi jog�sz, aki t�bb �vre v�llalta tan�ttat�sa �s utaz�sai k�lts�geit. �gy utazhatott Menuhin Eur�p�ba, �s P�rizsban Georges Enescun�l �s Louis Persingern�l fejleszthette tud�s�t. Itt tal�lkozott Adolf Busch n�met heged�m�v�sszel is, akit�l szint�n �r�kat vett. A k�vetkez� n�h�ny �vben v�gigturn�zta Eur�p�t a legjobb zenekarokkal, mindenhol rabul ejtve a k�z�ns�get.

 

 

M�r az els� h�res it�liai mesterek egyike, Giotto Bondone is csodagyerekk�nt h�vta fel mag�ra a figyelmet. Egy Firenze k�rny�ki faluban sz�letett, apja f�ldm�ves volt, �s a fi�t kor�n munk�ra fogta. A b�r�nyokat kellett legeltetnie, de ez nem akad�lyozta meg abban, hogy folyton rajzoljon. Nem ceruz�val persze, hanem bottal a porba, a f�ldre. T�z�ves lehetett, amikor megl�tta a falun kereszt�lutaz� h�res fest�, Giovanni Cimabue, amint �les k�darabbal egy sima k�lapra b�r�nyt rajzolt. El�mult, hogy a fi�cska, akit soha senki nem tan�tott, milyen �leth�en �br�zolta a legel�sz� �llatot. Tan�tv�ny�v� fogadta a tehets�ges gyermeket, �s ir�ny�t�sa alatt – mint �letrajz�r�ja, Vasari �rta – „a term�szetnek olyan j� ut�nz�ja lett, hogy teljesen kiszor�totta az esetlen g�r�g modort, �s fel�lesztette a modern, j� fest�szetet: mert � volt az els�, aki term�szet ut�n helyesen rajzolta meg az eleven embert, ami pedig t�bb mint k�tsz�z �ve nem volt szok�sos.”

 

 

Furcsa, befel� fordul� gyerek lehetett Masaccio, akit eredetileg Tommaso di Ser Giovanni da Mon�nak h�vtak. A Masaccio nevet v�lt lomhas�g��rt m�g gyerekkor�ban kapta, �s �gy rajta ragadt, hogy az egyetemes m�v�szett�rt�netbe is ezen a n�ven vonult be. Pedig nem lomha volt, hanem mint Vasari �rta, „igen sz�rakozott �s mag�ba m�lyed� lelk�let�, mint az olyan ember, akinek minden gondolata �s t�rekv�se a m�v�szetre ir�nyul, �s ez�rt keveset t�r�dik a maga dolgaival, m�g kevesebbet m�sok�ival.” Mind�ssze huszonh�t �vet �lt, de ez a r�vid �let is el�g volt ahhoz, hogy az eur�pai fest�szet egyik legnagyobb hat�s� mester�t tisztelj�k benne.

 

 

 

A modern m�v�szet p�ldak�pe, a XX. sz�zad egyik legmeghat�roz�bb m�v�szegy�nis�ge Pablo Ruizy Picasso n�ven sz�letett M�lag�ban, 1881. okt�ber 25-�n. Apja, Jois� Ruiz Blasco fest� �s rajztan�r volt, s a legenda szerint, amikor felfedezte fia kiv�teles tehets�g�t, �tadta neki palett�j�t �s ecsetj�t, �s soha t�bb� nem volt hajland� festeni. T�ny ugyanis, hogy a kis Pablo kor�n �s sz�vesen fejezte ki mag�t a k�pz�m�v�szet �ltal. M�r gyermekkori napl�j�t is rajzokkal illusztr�lta. A csal�d 1891-ben La Corun�ba k�lt�z�tt, �s minden erej�ket Pablo tehets�g�nek kifejleszt�s�re ford�tott�k. A fi� els� ki�ll�t�s�t 13 �ves kor�ban rendezt�k.

 

 

Blaise Pascal 1623-ban sz�letett Clermont-Ferrand-ban, �desanyj�t h�rom�ves kor�ban elvesz�tette. Apja ad�fel�gyel� volt, de komoly �rdekl�d�st tan�s�tott a tudom�nyok ir�nt is. Pascal fontos alkot�sokat hagyott h�tra a fizika, a matematika, a teol�gia, a filoz�fia �s az irodalom t�mak�r�ben is. Hozz�j�rult a term�szettudom�nyok fejl�d�s�hez t�bbek k�z�tt a mechanikus sz�mol�g�p szerkezet�nek kidolgoz�s�val, a val�sz�n�s�g matematikai elm�let�nek kidolgoz�s�val (m�sokkal k�z�sen), tanulm�nyozta a folyad�kokat �s tiszt�zta a v�kuum �s a nyom�s fogalmait.

 

 

 

Maria Gaetana Agnesi (1718. m�jus 16. – 1799. janu�r 9.) olasz nyelv�sz, matematikus �s filoz�fus. Agnesir�l �gy tartj�k, hogy � �rta az els� olyan k�nyvet, amely t�rgyalja a differenci�lsz�m�t�st �s integr�lsz�m�t�st. A Bolognai Egyetem tiszteletbeli tagja volt.
Az apja, Pietro, gazdag matematikaprofesszor volt. Mari�t csodagyermeknek tekintett�k; �t�ves kor�ban az olasz mellett m�r franci�ul is besz�lt. 9 �vesen egy �r�s saj�t maga �ltal �rt latin besz�det tartott egy akad�miai gy�l�sen. A besz�d t�rgya a n�knek a tanul�shoz val� joga volt. A tizenharmadik sz�let�snapj�ig megtanult g�r�g�l, h�ber�l, spanyolul, n�met�l �s latinul. Az �ccseit is � tan�totta. Amikor tizen�t �ves lett, az apja rendszeresen �sszej�veteleket tartott a h�z�ban a legtanultabb bolognaiak r�szv�tel�vel, akik el�tt a l�ny felolvas�st �s vit�kat tartott k�l�nb�z� filoz�fiai k�rd�sekr�l. Ezek a bemutat�k val�sz�n�leg nem voltak Maria kedv�re, mert visszavonults�gra hajl� term�szete volt, �s a l�ny h�sz�ves kora k�r�l abbamaradtak. Ett�l fogva visszavonulva �lt �s a matematika tanulm�nyoz�s�nak szentelte mag�t. 

 

 

 

Fr�d�ric-Fran�ois Chopin K�z�p-Lengyelorsz�gban, a Vars�i Nagyhercegs�g Mazovia tartom�ny�ban, a Sochaczew v�ros melletti �elazowa Wol�ban sz�letett.Chopin zenei tehets�g�t nagyon fiatalon felismert�k; zsenialit�sa a gyermek Mozart�hoz(Bach-hoz) m�rhet�. H�t �vesen m�r k�t polon�zt (g-moll �s A-d�r) szerzett. A csodagyerek h�re megjelent a vars�i lapokban, �s a „kis Chopin” a f�v�rosi arisztokrata szalonok l�tv�nyoss�ga lett, �s sz�mos j�t�konys�gi koncertet is adott.

 

 

 

1777. �prilis 30-�n sz�letett Carl Friedrich Gauss, n�met matematikus, csillag�sz �s fizikus. Zsenialit�s�t �s tudom�nyos sokoldal�s�g�t m�r �let�ben elismert�k, az ut�kor pedig egyenesen a matematikusok fejedelmek�nt eml�kszik r�. Gauss szeg�ny csal�dban sz�letett a n�met Braunschweigben, �desapja nyeregk�sz�t� volt. Tehets�ge m�gis m�r kor�n megmutatkozott, ennek els� tan�i oszt�lyt�rsai �s tan�t�ja voltak.

 

  

 

 F�lix Lope de Vega y Carpio Madridban sz�letett. Szeg�ny csal�dja az �szaki Kant�bria hegyvid�ki ter�let�r�l sz�rmazott. A kis Lope m�r gyermekk�nt nagy tehets�gr�l tett tan�bizonys�got: verseket k�lt�tt, miel�tt m�g �rni tudott volna. T�z�vesen m�r latin verseket ford�tott spanyolra, k�t �v m�lva pedig meg�rta els� sz�ndarabj�t. Sz�lei a madridi jezsuit�kn�l tan�ttatt�k, azonban egy hirtelen fell�ngol�st k�vetve 1583-ban katon�nak �llt egy Portug�lia ellen vezetett exped�ci�ban. Avila p�sp�ke felfedezte az ifjonc tehets�g�t �s bejuttatta az alcal�i egyetemre.

 

 

 

Jean Francoise Champollion (nyelv�szet) – a francia nyelv�sz 20 �ves kor�ra 11 nyelven besz�lt.

 

 
 

Ma bizony�ra diszlexi�snak �s diszgr�fi�snak min�s�ten�k Filippo Lippit, aki soha nem tanult meg rendesen �rni, olvasni, noha kiskor�t�l szerzetesek k�z�tt nevelkedett, �s maga is szerzetes lett, am�g egy sz�p ap�ca kedv��rt ki nem ugrott a rendb�l. Bar�tnak a nagyn�nje adta be a teljesen el�rvult fi�t, �gy l�tta ugyanis, hogy nem tud vele mit kezdeni. A kolostorban sem tudtak volna, mert „neh�zkes �s tehets�gtelen volt a tanul�sban”, ha nincs egy �rtelmes, der�k prior, aki mikor megl�tta, hogy Filippo „tanul�s helyett a k�nyveibe meg a t�bbiek�be is figur�kat rajzolgat, alkalmat adott neki, hogy festeni tanuljon.” A kolostor egyik k�poln�j�t Masaccio fresk�i d�sz�tett�k, ezt m�solgatta szorgalmasan, �s „annyira mag��v� tette Masaccio modor�t, hogy sokan azt mondt�k, Masaccio szelleme Filippo test�be k�lt�z�tt.”

 

 

 


Sandro Botticellit ma val�sz�n�leg hiperakt�v gyereknek min�s�ten�k. �letrajza val�s�gos pedag�giai esettanulm�nynak hat, Vasari ugyanis ezt �rja r�la: „Sandr�nak nevezt�k �s Botticello fi�nak mondt�k, majd k�s�bb megl�tjuk, mi�rt. Fia volt Mariano Filipepi firenzei polg�rnak, aki gondosan neveltette �s tan�ttatta mindenre, amire a fi�kat szok�s, miel�tt mesters�gre adn�k. �s �, b�r k�nnyen tanult, m�gis mindig nyughatatlan volt, �s nem volt �ny�re az �r�s-olvas�s meg az egyszeregy. Az apja, megharagudva a szesz�lyes gyermekre, k�ts�gbees�s�ben beadta egyik kom�j�hoz, Botticell�hoz, aki jeles �tv�smester volt. Botticell�t gyakran l�togatt�k fest� bar�tai �s Sandro, aki �gyes fi� volt, �s mindig a rajzm�v�szettel foglalkozott, beleszeretett a fest�szetbe, �s elhat�rozta, hogy r�adja mag�t. Apja el�tt felt�rta sz�nd�k�t, � pedig elvitte Filippo Lippi szerzeteshez, aki akkoriban kit�n� fest� volt, �s hajland� volt Sandr�t oktatni. Teljesen a m�v�szetnek szentelte �let�t, �s annyira k�vette �s ut�nozta mester�t, hogy Filippo megszerette, �s �gy tan�totta, hogy nemsok�ra olyan sokra vitte, amennyit nem t�teleztek volna fel r�la.” Ez az utols� mondat – az „olyan sokra vitte, amennyit nem t�teleztek volna fel r�la” – nagyon �rulkod�. M�g szerencse, hogy nem v�lt �nmag�t beteljes�t� j�slatt�, mert Filippo Lippinek esze �g�ban sem volt nem felt�telezni a legjobbakat tan�tv�ny�r�l. �rni-olvasni ugyan nem tudott rendesen, de volt pedag�giai �rz�ke, �s ki tudta hozni a gyerekb�l mindazt, ami benne rejt�z�tt. A benne mocorg�, kik�v�nkoz� tehets�g tette Sandr�t a k�rnyezete sz�m�ra ideges�t�en nyughatatlann�. Amint azzal foglalkozhatott, amire v�gyott, nem volt vele probl�ma. S�t, Filippo egyenesen megszerette. Lehet, hogy Sandro t�bb szeretetet �s dics�retet kapott t�le, mint csal�di k�rnyezet�t�l b�rmikor. De honnan tanulhatta ezt Filippo, aki k�t�vesen jutott �rvas�gra, �s nyolc�ves kor�t�l idegenek k�z�tt, kolostorban nevelkedett? Igaz, ott volt a prior az odafigyel�s�vel �s az okos szeretet�vel. Ez a k�t dolog csod�kat tud tenni a gyereknevel�sben. Ma is.

 

 

 

 

Gondoljanak a kis Mozartra! N�gy�vesen felm�szott a zongorasz�kre, �s megkompon�lta els� hangversenydarabj�t. Nos, Hodek D�vid �s Martincs�k Kata hasonl�an ritka tehets�gek, csak �ket a sz�leik nem viszik k�rbe Eur�p�ban, csodagyerekk�nt. Szerencs�re! De az�rt nek�nk sz�vesen elb�szk�lkedtek gyermekeik tud�s�val...
�l�k egy kassai koncertteremben csukott szemmel, �s dzsessz sztenderdeket hallgatok. A zene mag�val ragad�, sodr� lend�let�, azt�n j�n egy brili�ns dobsz�l�. Hallgatom, �s arra gondolok, ha nem tudn�m, hogy egy kilenc�ves, kom�romi kisfi� veri a b�rt, el sem hinn�m. Ha kinyitom a szemem, a l�tv�ny akkor sem hihet�bb: Hodek D�vid �pphogy kil�tszik a dobfelszerel�s m�g�l. - Hogy mi�ta dobol D�vid? - gondolkodik hangosan a koncert el�tt az �desapa, Hodek Szil�rd. - Mindig is nagyon �rdekelte a zene. M�g besz�lni sem tudott, de azt m�r ki tudta fejezni, ha nem tetszett neki egy sz�m a r�di�ban. Ennek akkoriban m�g nem tulajdon�tottunk nagyobb jelent�s�get, mivel �desap�m is tehets�ges zen�sz.

 

 

Az amerikai William James Sidis 1898-bam sz�letett. Ambici�zus sz�lei hitt�k, hogy zsenit tudnak nevelni bel�le. A Sidis h�zasp�r, Boris �s Sarah, orosz emigr�ns volt. Haz�jukban nem volt lehet�s�g�k a tanul�sra. Amerik�ban kit�ntet�ssel v�gezt�k el iskol�ikat. Boris pszichol�gus lett, Sarah a sz�zadfordul� azon kev�s asszonyainak egyike lett, akik orvosi diplom�t szereztek. Fi�knak hihetetlen�l ingergazdag k�rnyezetet biztos�tottak. A gyermek hat h�napon bel�l megtanult besz�lni, hat�ves kor�ra elsaj�t�tott h�t nyelvet, �s anat�miai �rtekez�st �rt. Nyolc�vesen el�ad�st tartott a Harvard Egyetemen a n�gydimenzi�s testekr�l. De ez volt a v�g kezdete. Tizen�ves kor�ban valahogy ir�nyt t�vesztett. Felhagyott a magasabbszint� szellemi tev�kenys�gekkel. Szenved�lyes villamosjegy gy�jt� lett.

 

Christian Heinrich Heinekin kev�sb� volt szerencs�s. Korabeli besz�mol�k szerint n�h�ny �r�val sz�let�se ut�n besz�lt, 3 �ves kor�ban latint, franci�t, t�rt�nelmet �s f�ldrajzot tanult, �s megj�solta saj�t 4 �ves kori hal�l�t.