|
A kismalac s a farkasok
Volt a vilgon egy kis malac, annak volt egy kis hza egy nagy rengeteg erd kzepn. Egyszer, amint ebben a kis hzban fzgetett magnak, odamegy egy nagy, ordas farkas, beszl az ajtn:
– Eressz be, kedves malackm, nagyon hideg van idekint, fzom.
– Nem eresztelek biz n, mert megeszel.
– Ereszd be ht legalbb az egyik htuls lbam.
A kis malac beeresztette az egyik htuls lbt. Hanem alattomban odatett egy nagy fazk vizet a tzhz.
Kicsi id mlva megint megszlalt a farkas:
– Ugyan, kedves kis malackm, ereszd be a msik htuls lbam is.
A kis malac beeresztette azt is. De a farkas azzal se rte be, hanem egy kis id mlva megint beszlott:
– Kedves kis malackm, ereszd be a kt els lbam is.
A kis malac beeresztette a kt els lbt is; de a farkasnak az se volt elg, megint megszlalt:
– des–kedves kis malackm, eressz be mr egszen, majd meglsd, egy ujjal se nylok hozzd.
Erre a kis malac egy zskot szpen odatett a nylshoz, hogy amint a farkas jn httal befel, egyenesen abba menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zskba farolt be. A kis malac se volt rest, hirtelen bekttte a zsk szjt, lekapta a tzrl a nagy fazk forr vizet, leforrzta vele a farkast, azutn hirtelen felmszott egy nagy fra. A farkas egy darabig ordtott, mert a forr vz gy levitte a szrt, hogy egy szl se maradt rajta. Azutn addig hnyta–vetette magt, mg utoljra kidzott a zsk szja. Kibjt belle, szaladt egyenesen segtsget hozni. Vissza is jtt nemsokra vagy tizedmagval. Elkezdtk keresni a kis malacot. Addig–addig kerestk, mg valamelyik csakugyan megltta a fa tetejn.
Odamentek a fa al, elkezdtek tanakodni, hogy mitvk legyenek, mi mdon fogjk meg a kis malacot. Mert egyik se tudott a fra felmszni. Nagy sokra aztn arra hatroztk, hogy egyms htra llanak mindnyjan; mint a ldeci birkok, gy aztn a legfels majd csak elri. El is kezdtek egyms htra felmszni. A kopasz maradt legall, mert flt feljebb menni. gy ht a tbbi mind az htn volt.
Mr olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibzott. Az az egy is elkezdett mr mszni. Akkor a kis malac hirtelen elkiltotta magt:
– Forr vizet a kopasznak!
A kopasz megijedt, kiugrott a tbbi all; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lba, kinek nyaka trt ki, a kopasz meg gy elszaladt, hogy sose lttk tbbet.
A kis malac szpen leszllott a frl, hazament, tbbet fel se mertek menni a hza tjknak a farkasok.
|