|
Forog-e a napraforg?
Nem tudunk egyetlen futrzsrl sem, amely maga al kapn a gykereit, s krbeszaladn a rzsa lugast, s a tavirzsa sem szkl a tban – a nvnyek mgis mozognak. Persze a helyket ritkn vltoztatjk.
A nvnyekre a helyzetvltoztat mozgs jellemz. Vagyis a helyket nem vltoztatjk, de a klnbz szerveik mozognak: grblnek, tekeregnek, nylnak-zrdnak – ahogy a legclszerbb!
A tavirzsa sok fny hatsra kitrja szirmait, este pedig sszecsukja ket. Pont az ellenkezje trtnik az rnykkedvel nvnyekkel: ahogy a lepke sszezrja szrnyait, gy csukja be leveleit ers fny hatsra az erdei madrsska. A rovarev nvnyek pedig – pldul a Vnusz-lgycsap – ha rzkelik, hogy egy gyantlan rovar szllt a levelkre, azonnal sszecsukjk ket. A csapda bezrult!
Zenesz hallatn sokszor nkntelenl tncolni kezdnk. A nvnyek tbbsgnl hasonl hatst vlt ki a fny vagy a vz. Gykerk arra n a talajban, ahol tbb nedvessget rzkel: pldul a vzparti fk gykerei a folymeder fel nnek. A levelek pedig elszeretettel fordulnak a fny fel: nzd csak meg a szobanvnyeket, legtbbjk levele ltvnyosan az ablak fel grbl!
De nemcsak a levelek, a virgok is mozoghatnak a fny fel. Az egyik legszembeszkbb plda a napraforg esete. Az elnevezs ugyan kicsit csalka, hiszen a napraforgk nem krznek egsz ll nap, hogy hatalmas tnyrjuk folyamatosan a Nap irnyba nzzen.
A napraforg virgzata (ugyanis a tnyr nem csak egyetlen risi virg, hanem rengeteg apr virgbl ll) csupn a nvny fiatal korban mozog dlkeletrl dlnyugatra, azaz gy, hogy a lehet legtbb fny rje. Ksbb, amikor a virgzatok mr kifejldtek, llandan ugyanabba az irnyba, spedig hozzvetlegesen dlkelet fel nznek. Miutn pedig a termsek bertek, a nvny a tnyrjt mr nem is a Nap fel tartja, hanem lefel blint vele.
Vagy ott vannak a futnvnyek: mr a nevk is arrl rulkodik, hogy ezek a zldek igazn nem henylnek! A hzak falt sokszor teljesen befut vadszl vagy borostyn akr teljesen sima felleten is megkapaszkodik a lggykerei vagy a tapadkorongjai segtsgvel.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
