|
A szivrvny
Rgen az emberek azt hittk, a szivrvny GI CSODA. Pedig nincs benne semmi trkk: egyszer ksrlettel te magad is elidzheted a laksban.
Vajon milyen szn a napsugr? Ha egy szp napos dleltt kimsz az utcra, s eltndsz ezen a krdsen, azt fogod tapasztalni, hogy leginkbb fehr. Ez a fehr fny pedig sznekbl tevdik ssze. A fny valjban lthatatlan, hosszabb vagy rvidebb hullmok formjban terjed. Az ibolya vagy a kk szn rvidebb hullmokbl, a vrs s a narancs pedig hosszabbakbl alakul ki.
Egyszer ksrlettel te magad is kidertheted, hogy milyen sznekbl ll ssze a fehr fny. Vgy egy nagyobb vegpoharat vagy befttesveget, s tltsd meg sznltig vzzel. Helyezd az ablakprknyra gy, hogy az ablakon betz nap tjban legyen. Tgy az ablak el a padlra fehr paprlapokat, amelyeken rgtn meg is pillanthatod a szivrvnyt. A berkez fnysugr erejtl s az veg helyzettl fgg, mennyire lesen ltod a klnbz szn svokat. Ceruzval elklntheted az egyes szneket, s akr meg is szmolhatod, hny rnyalatra bomlott a fehr fny.
Hasonlkppen keletkezik a termszetben is a szivrvny: a klnbsg csupn annyi, hogy a fny nem egy vizespohron hatol t, hanem escseppeken.
Szivrvnyt teht akkor lthatunk, ha sok vzcsepp van a levegben, pldul amikor egy elvonul zivatar utn kist a Nap.
Figyeld meg, hogy szivrvny idejn a Nap mindig a htunk mgtt ll, viszonylag alacsonyan a lthatr fltt – azaz leggyakrabban kora dleltt vagy ks dlutn gynyrkdhetnk a kprzatos sznekben.
Ha a fnysugarak sok apr escseppen haladnak t, a szivrvny sznei halvnynak ltszanak. Ha viszont nagymret escseppekbe hatolnak be, lnk, ers sznek tndklnek az gen.
Nha a fszivrvny mellett egy mellkszivrvny is feltnik. Ez akkor keletkezik, amikor az escseppekben a sznes fnysugarak ktszeresen is visszaverdnek.
|
|