Vajon milyen sz�n� a napsug�r? Ha egy sz�p napos d�lel�tt kim�sz az utc�ra, �s elt�n�dsz ezen a k�rd�sen, azt fogod tapasztalni, hogy legink�bb feh�r. Ez a feh�r f�ny pedig sz�nekb�l tev�dik �ssze. A f�ny val�j�ban l�thatatlan, hosszabb vagy r�videbb hull�mok form�j�ban terjed. Az ibolya vagy a k�k sz�n r�videbb hull�mokb�l, a v�r�s �s a narancs pedig hosszabbakb�l alakul ki.

Egyszer� k�s�rlettel te magad is kider�theted, hogy milyen sz�nekb�l �ll �ssze a feh�r f�ny. V�gy egy nagyobb �vegpoharat vagy bef�ttes�veget, �s t�ltsd meg sz�n�ltig v�zzel. Helyezd az ablakp�rk�nyra �gy, hogy az ablakon bet�z� nap �tj�ban legyen. T�gy az ablak el� a padl�ra feh�r pap�rlapokat, amelyeken r�gt�n meg is pillanthatod a sziv�rv�nyt. A be�rkez� f�nysug�r erej�t�l �s az �veg helyzet�t�l f�gg, mennyire �lesen l�tod a k�l�nb�z� sz�n� s�vokat. Ceruz�val elk�l�n�theted az egyes sz�neket, �s ak�r meg is sz�molhatod, h�ny �rnyalatra bomlott a feh�r f�ny.

 

Hasonl�k�ppen keletkezik a term�szetben is a sziv�rv�ny: a k�l�nbs�g csup�n annyi, hogy a f�ny nem egy vizespoh�ron hatol �t, hanem es�cseppeken.

Sziv�rv�nyt teh�t akkor l�thatunk, ha sok v�zcsepp van a leveg�ben, p�ld�ul amikor egy elvonul� zivatar ut�n kis�t a Nap.

Figyeld meg, hogy sziv�rv�ny idej�n a Nap mindig a h�tunk m�g�tt �ll, viszonylag alacsonyan a l�t�hat�r f�l�tt – azaz leggyakrabban kora d�lel�tt vagy k�s� d�lut�n gy�ny�rk�dhet�nk a k�pr�zatos sz�nekben.

Ha a f�nysugarak sok apr� es�cseppen haladnak �t, a sziv�rv�ny sz�nei halv�nynak l�tszanak. Ha viszont nagym�ret� es�cseppekbe hatolnak be, �l�nk, er�s sz�nek t�nd�k�lnek az �gen.

N�ha a f�sziv�rv�ny mellett egy mell�ksziv�rv�ny is felt�nik. Ez akkor keletkezik, amikor az es�cseppekben a sz�nes f�nysugarak k�tszeresen is visszaver�dnek.