|
„Kemny fbl faragtk” – mikor ezt mondjuk, cpkra, grizzlymedvkre vagy ppen profi birkzkra gondolunk, s valsznleg esznkbe sem jutnak a pingvinek. m a ltszat csal: a hm csszrpingvinek tvszelik a gyilkos teleket a Dli-sarkvidken, s a mostoha krlmnyek kztt is meglljk a helyket.
A hm csszrpingvinek tbb hnapon keresztl letben maradnak gy, hogy egy falatot sem esznek – s kzben mg a tojsokra is k vigyznak! Amikor mrciusban a tbbi llat a dli-sarkvidki tl ell szak fel indul, a csszrpingvinek dl fel veszik az tjukat.
Tlen a Fld legdlibb kontinense krl az cen befagy, s Antarktikt hatalmas jgtmeg veszi krl. A csszrpingvinek azonban ppen ezen a kmletlenl hideg helyen tallnak trsat maguknak s rakjk le a tojsaikat.
Minden ms llat – mg a tbbi pingvinfaj is – hnapokkal a sarkvidki tl bellta eltt elhagyja ezt a vidket. A jgmezkn nem marad ms llny, csak a csszrpingvinek s az ket figyel ember.
Kicsinyek lb alatt
A pingvinkzssgben valamennyi llat megtallja a maga prjt. Az udvarlst kveten a toj egyetlen tojst rak, amelyet aztn trsa gondjaira bz. Fszekrakssal szerencsre nem kell bajldniuk ebben a kietlen, jeges pusztasgban, a csszrpingvinek ugyanis nem raknak fszket. A nagyjbl flkils tojst a hm a lba kztt hordja, s egy csupasz brlebenybe, az gynevezett „klttskba” bugyollva klti ki.
A hmek a kegyetlen tli hnapok, azaz mjus s jnius sorn gondosan rzik a tojsokat. A papa testnek melegben a teniszlabdnl valamivel nagyobb tojsokat nem ri a kinti vilg dermeszt hidege.
A tojk ezalatt a tenger fel indulnak, hogy tpllkot talljanak. Krlbell kt hnap mlva trnek csak vissza, pp akkor, amikor a fikk kibjni kszlnek a tojsbl.
|
|