A csillagos �gbolt legend�i

Az �jszaka gerince

Mi lehet a Tej�t? A ny�ri �gbolton �t�vel�, halv�ny s�vr�l igen fant�ziad�s elk�pzel�sek sz�lettek. A magyar n�phagyom�ny T�nd�rf�tyolk�nt vagy Sz�passzony v�sznak�nt, illetve Hadak �tjak�nt eml�ti. A szel�den fodroz�d� Tej�t a Hatty� csillagk�pben j�l l�that�an k�t r�szre �gazik el.

A legenda szerint amikor Szent P�ter az �gben egy r�szeg emberrel tal�lkozott, kit�rt az �tj�b�l, �s nyomukban a Tej�t is kett�v�lt. Egy m�sik hagyom�ny a T�nd�rek fordul�j�nak nevezi ezt a helyet. A Kalah�ri sivatagban �l� busmanok szerint pedig a Tej�t az �jszaka gerince, mely az �gboltot tartja, nehogy a fej�nkre szakadjon.
Egy sz�kely monda szerint Attila kir�ly fia, Csaba kir�lyfi a Tej�ton t�vozott a f�ldi vil�gb�l.

Kepler �s a Jupiter holdjai

Johannes Kepler, a t�rt�nelem egyik legh�resebb csillag�sza 1610. augusztus 30-�n kezdte a Jupiter n�gy holdj�nak megfigyel�s�t. A bolyg� k�r�l t�ncol� apr� f�nypontokat Galilei vette �szre n�h�ny h�nappal kor�bban, �s ezek voltak az els� felfedezett �gi testek, amelyek szemmel l�that�an nem a F�ld k�r�l (hanem a Jupiter k�r�l) keringtek.

 

Kepler nemcsak a holdak helyzet�t figyelte t�vcs�v�vel nap mint nap, hanem azon is elt�prengett, vajon mi�rt vannak ezek a holdak a bolyg� k�r�l. Arra a meglep� k�vetkeztet�sre jutott, hogy a holdak az�rt l�teznek, hogy bevil�g�ts�k a jupiterlak�k �jszakai �gboltj�t, ahogy a mi Holdunk is sejtelmes dereng�sbe vonja az �jszakai t�jat.

A F�ldet tart� elef�ntok

N�h�ny t�voli t�jon m�g ma is �gy hiszik, az�rt reng a f�ld, mert a bolyg�nkat tart� isten, m�gikus l�ny vagy csod�latos �llat megmoccan. A csendes-�ce�ni Timor sziget�n azt tartj�k, a f�ldreng�st az okozza, hogy a F�ldet tart� �ri�s egyik v�ll�r�l a m�sikra teszi terh�t.

A majdnem h�romezer �ve sz�letett g�r�g k�lt�, Hom�rosz szerint a jelens�get a tenger istene, Poszeid�n id�zi el�. Amikor ugyanis felkorb�csolja a tengert, a rajta �sz� F�ld megmozdul. Egy m�sik, indiai monda szerint a f�ldreng�sek�rt a F�ldet tart� n�gy elef�nt a felel�s, melyek ha elf�radnak, nagyot s�hajtanak, �s ilyenkor megremeg a F�ld.

Egy bolyg� sok n�ven

P�sztorcsillag, Szerelemcsillag, Vacsoracsillag, Alkonycsillag �s Esthajnalcsillag – ezek a nevek mind egyetlen �gitestre, a V�nuszra vonatkoznak. Bolyg�szomsz�dunk k�zelebb kering a Naphoz, mint a F�ld, �gy sosem t�volodik el messzire t�le. A V�nuszt vagy este, napnyugta ut�n, vagy hajnalban, napkelte el�tt l�thatjuk, az �jszaka k�zep�n sosem. Ez�rt r�gen sokan �gy gondolt�k, hogy k�t k�l�nb�z� �gitestr�l van sz�, �gy m�s-m�s n�vvel illett�k az esti �s hajnali alakj�t.

Els�k�nt az �kori g�r�g�k j�ttek r�, hogy ugyanarr�l az �gitestr�l van sz�, de hagyom�nytiszteletb�l megtartott�k mindk�t nev�t.

A Napot felfal� morkol�b

Vajon mi id�zi el� a nap- �s holdfogyatkoz�sokat? Sok term�szeti n�p hiedelemvil�ga szerint valamilyen f�lelmetes �gi �llat falja fel ilyenkor az �gitesteket. Napfogyatkoz�s idej�n az emberek m�r t�bb ezer �vvel kor�bban is zen�ltek, doboltak, l�rm�ztak, hogy elijessz�k a nagy �tv�gy� sz�rnyeteget. Az elj�r�s helyesnek bizonyult, hiszen a Hold mindig elvonult a Nap el�l…

Az �kori k�naiak s�rk�nynak, a skandin�v n�pek pedig farkasnak v�lt�k a fal�nk r�met. Az �szak-magyarorsz�gi pal�c hagyom�ny szerint a Morkol�b nev� bozontos, kutyaszer� l�ny falja fel napfogyatkoz�sok idej�n a Napot.