Gondoltad volna, hogy akad olyan b�kafaj, amely a szeren�don t�l m�g pomp�s �j ruh�t is bevet a n�st�nyek elb�v�l�s�re?

A k�k b�ka – hivatalos nev�n mocs�ri b�ka – val�j�ban nem is k�k, hanem barna. Pontosabban az �v nagy r�sz�ben b�re sz�rk�s vagy olajbarna, amelyet s�t�tebb pettyek, foltok, esetleg narancssz�n� vonalak d�sz�tenek. Ahogy a neve is utal r�, nedves, mocsaras r�teken, �rter�leteken �l. Ez a sajnos egyre ritk�bban el�fordul�, 5–7 centim�ter hossz� b�kafaj t�li �lm�b�l igen hamar, m�r febru�rban el�mer�szkedik.

Amint elolvad a j�g, az els� h�mek m�r fel is t�nnek a v�zparton. Sietnek, hiszen k�zeledik a p�rz�s ideje. A k�l�nleges alkalomra �gsz�nk�k n�szruh�t �ltenek. A kutat�k szerint min�l k�kebb egy h�m, ann�l nagyobb a val�sz�n�s�ge, hogy ut�dai er�sek �s talpraesettek lesznek. A n�st�ny term�szetesen szeretn� a legeg�szs�gesebb h�m karjaiba vetni mag�t, �gy mindenk�ppen haszn�ra v�lik, ha j�l megn�zi az udvarl� „�lt�zet�t”.


Persze a h�mek nemcsak szemk�pr�ztat� sz�n�kkel h�d�tanak, hanem a t�bbi b�kafajhoz hasonl�an a hangjukat is bevetik a n�st�nyek elcs�b�t�s�ra. Minden b�kafajnak egyedi h�v�hangja van, a mocs�ri b�k�k elb�v�l� �neke legink�bb arra a bugybor�kol� hangra hasonl�t, amelyet egy �res m�anyag flakon ad, amikor v�z al� nyomod.

A p�rz�si id�szak, �gy az az�rk�k sz�n is csak r�vid ideig tart, el�fordul, hogy csup�n p�r h�tig. A n�st�ny m�rcius k�zep�n-v�g�n nagy csom�kban rakja le mintegy 1000–2000 pet�j�t, amelyek azt�n a v�z alj�ra s�llyednek. A par�nyi, mind�ssze 1–2 millim�ter �tm�r�j� pet�kb�l k�t h�t alatt fejl�dnek ki az ebihalak, amelyekb�l k�r�lbel�l j�liusra egy centim�teres fiatal b�k�k alakulnak ki.

B�r a szaporod�s �s a t�li �lom a v�zhez k�ti a mocs�ri b�k�kat, alapvet�en sz�razf�ldi �llatok. Vad�szni k�s� d�lut�n vagy este indulnak, �tlapjukon pedig k�l�nb�z� �zeltl�b�ak, f�rgek, csig�k, giliszt�k szerepelnek.