Mamut – A j�gmez�k �ri�sa

A tud�sok t�bb mamutfajt is megk�l�nb�ztetnek. Ezek k�z�l a gyapjas mamut az egyik legismertebb. A hatalmas �llat t�bb mint n�gy m�ter magasra n�hetett, �s ak�r nyolc tonn�t is nyomhatott, teh�t nagyobb volt a mai legnagyobb sz�razf�ldi eml�sn�l, az afrikai elef�ntn�l is.

Remek�l alkalmazkodott a zord id�j�r�shoz: t�m�tt, v�r�sesbarna bund�t n�vesztett, �s a sz�re ak�r f�l m�ter hossz�ra is megn�tt! B�re nem volt vastagabb, mint a mai elef�ntok�, de rengeteg faggy�mirigyet tartalmazott, ezek tartott�k zs�rosan az �llat b�r�t �s a sz�rzet�nek als� r�sz�t. A b�r alatt vastag, ak�r nyolc centim�teres szalonnar�teg h�z�dott, melegen tartva a mamut bels� szerveit.(Hasonl�an vastag szalonn�t n�vesztenek p�ld�ul a mai f�k�k �s b�ln�k.)

A h�meknek �s a n�st�nyeknek egyar�nt hatalmas, jellegzetesen �velt agyara n�tt. A bik�k p�rz�s idej�n ezzel v�vtak meg a n�st�nyek kegyei�rt. Persze akkor is nagy haszn�t vett�k, amikor ragadoz�k rontottak r�juk: a mamutok m�r egy suhint�ssal is s�lyosan megsebes�thett�k a t�mad�jukat. �s vajon milyen �l�l�ny vad�szott egy ekkora �llatra? P�ld�ul az ember. Nem egy barlangban tal�ltak mamutot �s mamutvad�szatot �br�zol� sziklarajzokat vagy mamutszobrocsk�kat.

A gyapjas mamutot azonban nem csak ezekb�l az �si m�alkot�sokb�l ismerj�k. Az id�k sor�n rengeteg mamutmaradv�ny ker�lt el�. Valamikor r�gen megtal�l�ik ezeket a hatalmas csontokat egykori �ri�sok, titokzatos l�nyek maradv�nyainak tartott�k. Csak a 18. sz�zadban lett egy�rtelm�, hogy e maradv�nyok val�j�ban elef�ntokhoz hasonl� �llatokt�l sz�rmaznak. Oroszorsz�g �szakkeleti r�sz�n, Szib�ri�ban az �r�kk� fagyott talajb�l pedig �pen maradt p�ld�nyok is el�ker�ltek.

Olyannyira nem sz�m�tott ritkas�gnak az eff�le lelet, hogy Alaszk�ban �s Szib�ri�ban n�ha sz�nh�z� kuty�k el� vetett�k a hatalmas tetemeket – eles�g�l. Magyarorsz�gon is tal�lnak n�ha mamutmaradv�nyokat: a J�szs�gban �s Tiszadad�n�l is el�ker�ltek gyapjas mamutok csontjai.

Furcsa, de ennek az �zig-v�rig hidegkedvel� �llatnak az �se Afrik�ban �lt. A Moeritherium nev� �llat azonban m�g t�volr�l sem eml�keztetett a mamutra, p�ld�ul nem volt sem agyara, sem orm�nya – ink�bb �gy festett, mint egy mai tap�r. A metsz�fogai fokozatosan agyarakk� alakultak, a fels� ajka pedig megny�lt �s orm�ny lett bel�le. A v�gtagjai is hosszabbak lettek, de mivel mozg�kony orm�ny�val k�zvetlen�l a sz�j�hoz emelhette a falatot, a nyaka r�vid maradt –mindez mintegy �tvenmilli� esztend� alatt!

Nemcsak a mamutok k�lseje v�ltozott, hanem lakhelyet is cser�ltek. Az els� mamut, az afrikai mamut m�g a nev�t ad� kontinensen �lt, de ut�dai m�r �szakabbra v�ndoroltak. Ha azonban id�g�ppel mintegy m�sf�l milli� �vet visszautazn�l a m�ltba, a d�l-eur�pai erd�kben k�borl� orm�nyosokat, a d�li mamutokat val�sz�n�leg ink�bb elef�ntnak hinn�d. A kutat�k szerint afrikai �seikhez hasonl�an val�sz�n�leg gy�r sz�rzet bor�totta test�ket, hiszen enyhe �ghajlat� �l�hely�k�n nem volt sz�ks�g�k vastag bund�ra. Az erd�s ter�leteket kedvelt�k, �s nedvd�s n�v�nyekkel t�pl�lkoztak.