|
Kd
Kpzeld el, hogy egy jkora escsepp valamely titokzatos er hatsra nyolcezer parnyi cseppre bomlik! Ilyen icipici vzcseppek kavarognak kd idejn a levegben, radsul nha olyan srn, hogy alig ltunk tlk az orrunknl tovbb.
Vajon hogy kpzdik a kd? Nappal a folyk, a tavak, a nedves talaj vzgzt juttat a levegbe – szmunkra lthatatlanul. A meleg leveg igen sok nedvessget kpes magba fogadni, a hideg leveg viszont nem. Napnyugta utn a felmelegedett fldfelszn s a felette lv levegrteg is lehl. Amikor a talaj menti leveg hmrsklete cskken, az addig nem lthat vzgz a levegben kering por-, fst- s koromszemcsken kicsapdik.
A vzcseppecskk tulajdonkppen ezeken a levegben kavarg apr szennyezdseken kapaszkodnak meg. A parnyi cseppek csak nagyon lassan esnek lefel, ezrt gy tnik, mintha lebegnnek. St, egy felfel halad lgramlat fel is emelheti ket!
Kd akkor is kialakulhat, ha egy hideg lgrteg meleg, prolg vzfellet – pldul egy t – fl r. De trtnhet fordtva is, teht amikor hideg vzfellet rintkezik meleg levegvel. Nyri hajnalokon a sr fehr falon thatol els napsugarak eloszlatjk a kdt. Tlen viszont, amikor nha napokig nem st ki a Nap, olykor hossz ideig jrunk a fehrsgben.
A nagyvrosokban kpzd szmog szintn kd, egsz pontosan fstkd. A sz az angol smoke (fst) s a fog (kd) szavakbl alakult ki. Telente a vrosokban a kmnyekbl felszll fsttel s az autk kipufoggzval rengeteg szennyez anyag kerl a levegbe, a kicsapd vzcseppek pedig knyelmesen megkapaszkodhatnak az apr szemcsken. Minl tbb a szennyez anyag a levegben, annl srbb a szmog s annl kisebb a lttvolsg.
Mi a klnbsg pra s kd kztt?
Akrcsak a kd, a pra is parnyi lebeg vzcseppekbl ll. A klnbsg a vzcseppek srsgben rejlik. Ha annyi vzcsepp van a levegben, hogy nem ltni messzebb egy kilomternl, kdrl beszlnk. Ha a lttvolsg nagyobb ennl, de a tvoli hzak, hegyek letlenl, elmosdottan ltszanak, azt mondjuk, prs a leveg.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
