|
Ha rteni akarod a farkasokat, akkor a fleden s a szemeden kvl az orrodra is szksged lesz. A farkasok ugyanis nem csupn hanggal s testbeszddel, de szagjelekkel is rintkeznek egymssal.
A farkasok csak egytt kpesek lelmet tallni, megvdeni magukat s a klykeiket felnevelni, ezrt falkkban lnek. Ahhoz, hogy a csoport tagjai jl egyttmkdjenek, klnsen fontos, hogy kifejezsre juttassk a falkn belli rangokat.
Olvass a mozdulataimbl!
A farkasok a flk hegytl a farkuk vgig szinte az egsz testkkel kpesek jeleket kldeni egymsnak. brzatuk s farkuk llsa azt fejezi ki, mennyire bznak a msikban, s hogy hol helyezkednek el a rangsorban. Minl elkelbb egy farkas rangja, annl dlcegebben ll, annl magasabbra tartja a fejt, a flt s a farkt. Minl lejjebb van a rangltrn, annl jobban leereszti a vgtagjait, st megadsa jeleknt olykor mg a htra is fekszik.
A morgstl a vontsig
A farkasok ltalban csaholssal, vakkantssal, ugatssal s vinnyogssal rintkeznek egymssal. Mivel a flnk llatokhoz nehz kzel frkzni, keveset tudunk a farkasok „magnbeszlgetseirl”, noha biztos, hogy a hangok fontos szerepet jtszanak az letkben. Mr egy hromhetes klyk is kpes utnozni a felnttek szinte sszes hangfajtjt. Nagy tvolsgbl a farkasok vontssal jeleznek egymsnak, amely az erdben tz, a tundrn akr tizenhat kilomterre is elhallatszik. A farkas vont, ha a falkjt keresi, ha jelezni akarja, hogy ksz egy msik csapathoz csatlakozni, vagy j falkt akar alaktani. az ert nt beljk, sszehangolja a mozgsukat, s elriasztja az idegen farkasokat a terletkrl.
|
|