|
Ha egy derlt, csillagfnyes jszakn a lthatr kzelben lv csillagokat figyeljk, gy tnik, mintha hunyorognnak vagy tncolnnak. Ezt a furcsa jelensget Fldnk lgkre okozza.
A vilg legnagyobb csillagvizsglit olyan helyekre ptik, ahol ez a hullmzs a lehet legkisebb, m a Fld lgkre gy is nagyon sokat elnyel az univerzumbl hozznk rkez sugrzsbl. A legjobb megolds az, ha a lgkrn tlra, egy mholdra teleptik a tvcsvet.
Ezeket a Fld krl kering, igen drga mszereket hvjuk rtvcsveknek. Kzlk a leghresebb Edwin Hubble amerikai csillagsz nevt viseli. A Hubble-rteleszkpot 1990-ben lltotta Fld krli plyra a Discovery rreplgp szemlyzete.
Az els felvtelek azonban csaldst okoztak: a kpek letlenek lettek. Kiderlt, hogy a tvcs szemnek szmt tkr csiszolsa nem volt megfelel, ezrt hrom vvel ksbb az Endeavour rhaj legnysge kijavtotta a hibt. A Hubble tudomnyos eredmnyek sorval gazdagtotta ismereteinket. A segtsgvel kszlt fantasztikus rszleteket mutat kpek pedig feltrjk elttnk a csillagok szletsnek s az j bolygrendszerek keletkezsnek titkait.
A Teremts Tornyai
Ezek a hatalmas, porbl s gzbl ll oszlopok az gynevezett csillagblcsk. Ezeknek az anyagbl keletkeznek az j csillagok. A gz- s porrszecskk egyre jobban sszetmrdnek, s a vgn olyan magas lesz a hmrskletk, hogy a csillag vilgtani kezd. A kpen lthat lils szn csillagok mr elbukkantak a kdssgbl, a torony tetejn lthat, cseppkvekre hasonlt nylvnyok vgeinl viszont mg a porfelhben rejtznek az jszltt csillagok s azok bolygi. Nagyon rgen a Nap is egy ilyen csillagblcs gyomrban srsdtt ssze.
|
|