H�tpettyes katicabog�r
(Coccinella septempunctata)

Jegyei: 0,5-0,8 cm hossz�. A v�r�s sz�rnyfed�k�n lev� h�t fekete folt alapj�n k�nnyen felismerhet�. �gy azon kevesek k�z� tartozik a 78 hazai katicabog�r faj k�z�l, amelyet igen k�nny� felismerni. A t�bbi faj eset�ben rendk�v�l v�ltoz�kony a testsz�n �s a mint�zat, de valamennyi�kre jellemz� a f�lg�mbszer�en dombor� alak. A sz�rnyfed�k�n elhelyezked� foltok vagy pontok eg�szen elt�r� form�j�ak lehetnek, leggyakrabban k�r- vagy sz�gletes alak�ak. A sz�nkombin�ci� alapvet�en k�tf�le: fekete foltok vil�gos alapon vagy a ford�tottja. A katicabogarak cs�pja r�vid, bunk�s v�g�.

�l�hely: szinte minden�tt jelen van: s�ks�gon, erd�ben, parkokban �s kertekben, valamint h�zakban is, ahol a vir�gcserepeken tal�lhat�k vagy a padl�son telelnek �t.

Elterjed�s: eg�sz Eur�p�ban.

Gyakoris�g: minden�tt k�z�ns�ges, olykor nagy t�megben jelenik meg.

Szaporod�s: vesz�ly eset�n holtnak tettetik magukat, leesnek �s nem mozdulnak. Megfog�sukhoz l�b�z�leteik p�rusain s�rg�s folyad�kot bocs�tanak ki, ami bizonyos ellens�geik, p�ld�ul hangy�k ellen nagyon hat�kony. A hangy�k, amelyek e folyad�kkal �rintkeztek, intenz�ven tisztogatj�k magukat ut�na. A madarakat �s bogarakat e s�rga folyad�k nem tartja vissza a katicabogarak t�meges fogyaszt�s�t�l. Tavasszal a n�st�nyek maximum 400 pet�t raknak a levelek fon�k�ra vagy hasad�kokba. Egy h�ttel k�s�bb kelnek ki a tarka rajzolat�, nagyon mozg�kony l�rv�k. A k�zel�kben lev� lev�ltetveket �s a m�g ki nem kelt pet�ket is eszik. A l�rva n�gy st�diumon megy kereszt�l, a fejl�d�si id� a h�m�rs�klett�l f�gg. A magas h�m�rs�klet gyors�tja a fejl�d�st. A beb�boz�d�sn�l a l�rva nem b�jik ki teljesen a b�rb�l, hanem az aljzathoz r�gz�ti mag�t a v�lad�k�val. A b�b is tarka mint�zat�. A katicabog�r teljes fejl�d�si ideje 3060 nap, �vi k�t nemzed�k�k van. A katicabogarak nagyon gyorsan el tudnak szaporodni, ilyenkor d�nt� t�nyez� a t�pl�l�kk�n�lat. A lev�ltetvek t�meges elszaporod�s�t n�mi id�eltol�d�ssal k�veti a katicabogarak elszaporod�sa.

T�pl�l�k: a katicabogarak t�lnyom�r�szt lev�l- �s pajzstetvekkel t�pl�lkoznak, ez�rt rendk�v�l hasznosak. Teny�szt�si k�s�rletekb�l tudjuk, hogy egy l�rva fejl�d�se sor�n t�bb sz�z, esetleg 1000 lev�ltet�t is k�pes elfogyasztani. A katicabogarakat gyakran haszn�lj�k a biol�giai n�v�nyv�delemben. 



    H�nyf�le katicabog�r l�tezik?

„A m�ltkor l�ttam egy narancss�rga katic�t. Innen jutott eszembe a k�rd�s: a katicabogarak mi�rt lehetnek k�l�nb�z� sz�n�ek? Mi�rt nem mind piros?”


A katicabogarak csal�dja (Coccinellidae) rendszertanilag a rovarok oszt�ly�ba (Insecta), a bogarak rendj�be (Coleoptera), ezen bel�l is a mindenev� bogarak alrendj�be (Polyphaga) tartozik.

A Coccinellidae csal�d igen n�pes: h�t alcsal�d �s mintegy 360 nemzets�g tartozik al�. Mindent �sszevetve a vil�gon t�bb mint 5000 katicabog�rfaj �l.

A k�l�nb�z� fajok m�rete 1,5 �s 12 mm k�z�tt v�ltozik. A katicabogarak h�rom p�r l�bbal rendelkeznek, finom, h�rty�s sz�rnyukat kem�ny fed�sz�rny v�di.

Ennek sz�ne �s mint�zata a legt�bb faj eset�ben felt�n�: piros, narancss�rga, s�rga. Vannak pettyes �s cs�kos katicabogarak, de akadnak egysz�n�ek is. A felt�n� sz�n �vatoss�gra inti a katic�k potenci�lis ragadoz�it: az ilyen sz�nes bogarak �ltal�ban m�rgez�ek. �s val�ban: kisebb gy�kok �s madarak sz�m�ra a katica megev�se hal�los lehet. Az embernek nem lesz baja, m�g akkor sem, ha v�letlen�l (?) t�bb sz�z katic�t lenyel.

Gyerekkori kedvenc�nk, a h�tpettyes katicabog�r (Coccinella septempunctata) teh�t csak egy a n�pes katicacsal�db�l. A csal�d t�bbi tagja a legf�bb tulajdons�gok ter�n hasonl�t hozz�, m�g m�s vonatkoz�sban (p�ld�ul sz�n) nagy v�ltozatoss�got mutat.




Hov� m�sz..
Hova m�sz, hova sz�llsz,
h�tpettyes kat�ka?

-Erd�re, mez�re,
patakra, foly�ra.
Patak t�kr�ben
magamat megn�zem,
tarka pillang�val
s�t�lok a r�ten.
Azt�n mes�t mondok
forr�s- nefelejcsnek, mert e nefelejcsek
hallgatni szeretnek.
M�csvir�gon alszom
csillagtalan este.
Ott lel r�m a hajnal
egy vir�gkehelybe.



Katicabog�rka, nyisd ki
sz�rnyacsk�dat.
mutasd meg a pettyes
ruh�csk�dat.



Itt �l egy piros bog�r,
 H�t�t h�t p�tty nyomja,
 Dirmeg-d�rm�g m�rg�ben,
 Mert korog a gyomra.
 
 �resen �ll t�ny�rja,
 - Valaki megette-
 Lev�ltet� eb�dj�t,
 - Pedig dr�g�n vette.
 
 Nagy duzzogva befekszik
 Egy vir�g kelyh�be,
 Tal�n mire fel�bred,
 Elm�lik az �he.

 M�he n�ne z�mm�gi,
 Rep�lj el Katica!
 Csal�dommal �lek itt,
 R�g sz�k a nyoszolya.
 
 Szeg�ny kis piros bog�r
 Az ujjamra m�szott,
Figyelj kicsi Unok�m,
Itt a h�t p�tty, l�tod?
 
 Itt m�szik az ujjbegyen,
 Sz�rnyacsk�j�t bontja,
 �nekelj�nk Kisfiam,
 Hogy ne legyen gondja.

 
 
 Sz�llj, sz�llj Katicabog�r!
 Sz�llj a szomsz�d kertbe,
 Sz�llj, sz�llj Katicabog�r!
 Rep�lj, mint a lepke.

 Sz�llj, sz�llj Katicabog�r!
 Lassan elk�sz�n a ny�r.
 Kriszti�n egy Kisbog�r,
 Tudom, hogy eb�dre v�r.
 
 Megt�mj�k a pocakod,
 Hallom, hogy nagyon korog.
 V�r az �des m�zes,
 Finom m�kos r�tes.
 
 Lesz egy poh�r tejecske,
 Most k�ldte a kiskecske,
 Meg egy t�r�s b�les,
 Nem leszel majd �hes.
 
 

 L�tod, elsz�llt a bog�r,
 Sz�pen �nekelt�nk.
 Megmossuk a kez�nket,
 S asztalhoz telepsz�nk.



Piros p�tty�s kicsi vend�g,
Katicabog�r,
S�tk�rezni csikl�ndoz�
Tenyerembe j�r,
Tenyerembe j�r.
Ak�rmilyen nagy volt a t�l,
M�gis itt a ny�r,
M�gis itt a ny�r!
Sz�rogatja sz�rnyacsk�it,
Illegeti sz�t.
Fej�nk f�l�tt sziv�rv�nnyal
P�ntlik�s az �g,
P�ntlik�s az �g.
Ha az �rd�g sz�nt is rajtunk,
Csak megvagyunk m�g,
Csak megvagyunk m�g!
K�romkod�s j�ges�ben
K�romkodni k�r.
Pokolgyomr� felh�k�n is
Az �risten j�r,
Az �risten j�r.
� tudja, hogy mire v�gzi,
Majd meglesz�nk m�r,
Majd meglesz�nk m�r!



Katica, katica,
p�tty�s sz�rny� katica,
menj�nk el a lagziba,
j�rjuk el a kacsa t�ncot,
sose legyen cs�nya r�ncod.

katica, katica,
p�tty�s sz�rny� katica,
�lj�nk be egy taxiba.
menj�nk el a Szahar�ba,
�lt�zz�nk fel maskar�ba.

katica, katica,
p�tty�s sz�rny� katica.
n�zd, ott van egy csacsika!
nem j�r � m�g iskol�ba,
anyja viszi �vod�ba.