|
A lusta Katicabogr
Mg alig ltszott a fû, s a keserû, a zord tl, pp csak csomagolni kezdett...
Mikor egy apr vekker megtrte a dermesztõ csendet!
Hah!
Berregte kitart rekedtenaz, az aprcska
s kiss viseletesen cska, kopottas jszg…
- Tavasz van!
Az gen a Nap kszl…
bredj te henye!
Hogy az g ide-oda tegyen!
Ht horkolva dvzld az elsõ meleg hajnalt?
Majd kapkodva tkozdsz, ha n az idõ hajtlak…
Fûpaplanos vetett gyon horpaszt a henye!
Ki ahhoz is lusta, hogy, e srtegetst flvegye…
Balrl fordul jobbra,s hogy a zsibbadst el ne unja, mg imigyen forog.
lomittasan az rra morog:
- Kicsit mg!
Csak egy cseppet…
Most lttam pp valami mindennl szebbet…
Kprzatos volt s des, mint kankalinon a nektr, oly mzes…
E szemtelensg szinte vges.
- Ez azrt mgis csak nevetsges!
Te katica vagy! Nem valami nagydarab poszmh,ki virgport gyûjt a napi kosztrt!
Mg, hogy mz?!
Meg des?!
A katica, ha hes, levltetvekre vadszik, s nem lmokrl hadovzik!
Ki az gybl te pttys lha,kit lehet nem rtana nha, gy potrohon rgni, hogy szlljon…
S ne csak hernyknt msszon.
A katica fell, szeme kiss dagadt, s majdnem leragad,
Hast vakarva sztnz, szemben utlat…
- Lke ra! Unom a dumdat!
Ronda vagy s hangos, radst kiss agybajos…
pp csak pitymallik, de te mr ordtasz:
bredj! bredj!
Holott csak mg egy…
Esetleg kt napot aludtam volna…
Ha nem lennl ilyen nyomorultul pontos, te hajcsr ra…
Azzal st, nyammogva cuppog, s nem trõdve, hogy az ra duzzog, mg bambul pr percet, mg a vekker gutatst tervezget!
Babrlja a takart, nzi a falat, ltszik, rendesen ott van maga alatt…
Nincs jelen, flig mg alszik…
S szinte hallatszik, amint nyitott szemmel horkol,
Mg az ra csak beszl, korhol…
- Tudom!
Hrgi a vekker. – Sejtem!
De ha egyszer is elfelejtem mltsgt zaklatni, s agyatlan panaszait hallgatni, az oly kevss fontos, de minden vben pontos Tavasz gyben…
„Maga” itt halna hen e tlgyfa tvben…
A Katica veges szemmel hallgat, mg a vekker beszl jllehet a falnak…
Ltszlag ber, de mgis alszik, s mert az ra szjal, ht nem hallatszik, amint halkan szuszog, mg reg bartja tovbb huhog:
- Persze rtem n! Szp ez az od, olyan kedves!
S nem izgat az ezernyi levltetves, zldellõ bokor,
a szmolatlanul nyl, soknyi ragyog virgcsokor…
Mi csak rted, a Katicrt eped…
Ez el ne feledd!
A katica l. Nma…
S ha meg is mozdul nha, pillantsa enyhn zavart, mint akinek italba
valaki altatt kavart.
Nz, br ltni aligha lthat, prblkozik ugyan, az csak nem rthat…
Vakarzik, lbait nzni
s valahogy nagyon gy rzi, siralmas a nap, a reggel.
Az rra sandt:
- Ronda vekker!
Ekkor furcsa, blsen mly zaj hallik.
Olyasfle, mint amikor a jg zajlik…
Hosszan elnyjtva, gurgulzik, drg majd lelkesen bugyog…
Mg katicnk pirulva hunyorog…
Az ra hangosan felrhg,
Knjban szinte bget…
Flõ.
Ott r mindjrt nevettben vget…
- Csak nem vagy hes? – tudakolja halkan a meg-megismtlõdõ
tlvilgi zajban…
Ez krem nem nzs, de ez a gyomorkorgs,
akr az oroszlnbõgs, rettegst kelthet!
Katicabogr!
Fel kell kelned!
Katicnk rogyadozva.
kiss botladozva lbra kecmereg,
s ltszik, mindekzben jra szendereg…
Kusza lbain elindul a fal fel lassan.
Igaz, csak gy floldalasan, mint aki akarja a jrst, csak ugye
itt az erdõben knnyebben djazzk a mszst…
- Mirt nem bred fel? Ez nem ltezik!
Mindenki hallhatta az erdõben!
A Katica hezik!
Az ra torkot kszrl, hangot rlel,
Mg a Katica a fal elõtt bambn letrdel…
- Katalinka szllj el…
Hangzik a nta,
Amint vidoran nyekereg az reg ra…
A katica felnz, szemben tboly…
s ha mgoly meleg is a zug, miben a vekkert tartja…
Fkezi magt, mert valami zavarja…
Szegny ra ezt ltva mit tehet?
Nzi a katict, amint az, csendes õrlten rmered.
Zavartnak ltszik, amint a fal elõtt lmosan bklszik, mikzben hmmgve kutat…
Vgl a falra mutat…
- Na j!
De tavaly mintha itt lett volna az ajt…
Az ra nem szl, csak a msik oldalra mutat…
Mg katicnk elmerengve az emlkeiben kutat.
- Arra knnyebb lesz! Hidd el!
Csak krlek, lss vgre a szemeiddel!
Mirt van, hogy minden tavasz ilyen lmos?
Mirt nem lehet mindig a katicafejekben vilgos?
Katicnk felnz…
Az ajthoz botorkl mln… s ll ott pr pillanatig rozzantan, bnn…
Laposakat pislant, st, br tudja, mr semmi sem szmt, vakarzva kibaktat a rtre,
Hogy teleegye magt vgre!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
