|
Egyszer trtnt, mikor mg az emberek kvl hordtk a szvket, mint a legbecsesebb dszket, hogy egy kisfi csrgtt a parnyi t partjn. Kezeit teletmkdte mindenfle kaviccsal, azutn egyesvel a hullmz vztkrre vetette ket, egyre messzebb s messzebb. A kavicsok lgy csobbanssal merltek el - jbl s jbl.
- Mirt bsulsz Funo? - A kisgyerek ijedten fordtotta figyelmt a mg lopdzott alakra, de ijedelme rgvest albb hagyott, mikor a vn remete barzdlt vonsaira ismert. Mirt is flt volna tle, hisz brhnyszor megltogatta, Halerum mindig kedvesen, minden fldi jval knlta.
- Elhagytam a szvem. - pityeregte, s bnatban jabb kvecske suhant a tba.
- A szved? - csodlkozott a vn Halerum.
- Igen - azt! - Hppgte. - Elvesztettem, pedig gy vigyztam r, mint a szemem fnyre! - knnycseppet trlt ki a szeme sarkaibl. A remete lehuppant mell botjt letmasztva s kedvesen rmosolygott. Kezeit sszekulcsolta s a feltndkl fnyradatban. Funo szeme nagyra kerekedett el. Nem tartott sokig a varzslat, de akr rkig is elnzte volna a varzsl kezeit. s mikor azok szttrultak - lm a fi csods szve ragyogott fel benne.
- Megtalltad! - kiltott fel boldogan, s tlelte a remett. - Szeretlek Halerum! Ezt r is vsem! Csupa nagy betkkel! Add oda krlek! Ezentl a legjobban lthat helyen fogom hordani, hogy lssk, milyen j vagy!
- Funo vidmsga felhket sztoszlat sugrknt villant fel.
- Tudod mit? - tprengett a remete. - Hadd vlasszam meg n a helyt.
- Rendben. - egyezett bele Funo. Halerum elmosolyodott s a parnyi szvecske, mint egyetlen fnypont felemelkedett a tenyerbl - s a fi mellkasa fel haladt. Funo leplezetlen boldogsggal, csillog szemekkel bmult kzeled szve utn, hogy mennyire szp helye is lesz ott, m amikor az eltnt mellkasban, elpityeredett.
- H! De ott nem ltja senki sem! Hogyan fogjk megtudni az emberek, hogy mennyire szeretlek? - rtetlenkedett.
- Figyelj rm Funo. - az reg megrintette a knnyes arcot s elmosolyodott. - Nem kell, hogy tudja a vilg, mennyire szeretsz. Elg, ha te tudod s az, akit a szvedbe zrsz. Mondd el btran annak, akit belevsel: Szeretlek! gy mr nem fogod elveszteni sosem, mert benned l tovbb - s ezt mr nem veheti el senki sem.
Funo eltprengett a remete vlaszn, majd az utols kavicsot is eldobta s vidman felugrott.
- Ksznm Halerum! - nagy puszit nyomott az reg vnsges arcra, majd egy pillangt megltva utna futott. Halerum pedig csak bmult a tvolod gyermek utn s mosolygott - majd egyszer megrti.
Azta szv nem hordatik kvl, csak a csendes mlyben vsdnek fel r a nevek - jbl s jbl.
|
|