Halmes�k

�reg halk�nt azzal t�lt�ttem d�lut�njaim, hogy lass�, kom�tos farkcsap�sokkal naponta k�rbe�sztam a tavat �s figyeltem a fiatalokat tanul�s �s j�t�k k�zben. N�hanapj�n p�r ifjonc megkeresett az od�mban �s megk�rtek, mondjak nekik mes�ket. Egy kis csapat m�r r�g�ta j�rt hozz�m, hogy egy�tt t�lts�k a ny�ri forr�vizes �jszak�kat.
Egyik este �gy kezdtem az elbesz�l�st:
M�r el�g id�sek vagytok ahhoz, hogy megtudj�tok...
Fiatal haln�vend�k voltam m�g, amikor ezt a t�rt�netet megismertem, amit most elmondok nektek. M�ra m�r az �sz�im is berozsd�sodtak, ak�rcsak a p�r �ve k�r�nkbe hullott konzervdoboz, de �gy eml�kszem erre a napra, mintha csak tegnap lett volna.
Amikor eg�szen kicsi voltam, mindig szerettem volna, ha az anyuk�m mes�l nekem. De � folyton azt mondta: nem �n mondom neked a mes�t, hallgass csak a v�zre. Akkor nem �rtettem mire is c�loz. Sok�ig k�rleltem, de a v�lasza mindig ugyanez volt. Hallgasd csak a vizet. Azt�n �vekkel k�s�bb f�l�lomban - egy kimer�t� �sz�stechnika �ra ut�n -, furcsa susog�st hallottam, ... szavak bontakoztak ki a s�rl�d� hangokb�l. Aznap �letemben el�sz�r meghallottam, ahogy v�z k�r�l�ttem mes�lni kezd. Nem minden hal hallja meg a szavakat, ezt is meg kell tanulnunk. Hogyan figyelj�nk ahhoz, hogy ne csak egyszer� surrog�s vegyen k�rbe. De nem volt neh�z, szerettem gyakorolni, m�rhetetlen�l v�gytam a t�rt�netekre.
Amikor el�sz�r meghallottam mes�lni a vizet, �gy �reztem a vil�g legjobb dolga halnak lenni! Mindig szerettem a mes�ket �s im�dtam hallgatni �ket v�gestelen v�gig. �s aznap r�j�ttem, hogy k�r�l�ttem minden mese. Csak figyelnem kell �s az, amiben �lek megadja nekem sz�vem v�gy�t.
Mikor m�r kij�tszottuk magunkat a bar�taimmal, eleget kerget�zt�nk a v�zben, vagy kimer�l�sig incselkedt�nk a besz�r�d� napsug�rral, valamelyik�nknek mindig esz�be jutott, hogy pihen�snek milyen j� lenne hallgatni egy mes�t. Elment�nk a titkos hely�nkre, a r�gi nagy fa al�, ahov� m�g kicsit bes�t�tt a nap. Mindannyian elcsendesedt�nk �s figyelni kezdt�nk. �s a v�z mindig �j mes�t hozott. Hallottunk messzi t�jakr�l, m�sfajta �llatokr�l, az emberekr�l. R�luk k�l�n�sen sokat. N�ha a mi tavacsk�nk partj�n is j�r ember...
Legink�bb a tavaszi z�porokat szerett�k, mert minden zivatar elm�lt�val t�bb t�rt�netb�l v�logathattunk.

Aznap k�rt�k a vizet, mondja el, hogy honnan ez a sok t�rt�net. �gy kezdte:
M�r el�g id�sek vagytok ahhoz, megtudj�tok: �n, a v�z nem vagyok ugyanaz a v�z, amiben sz�lettetek �s nem vagyok ugyanaz amib�l majd elt�nt�k.
De mi azt hitt�k, te m�r olyan r�g vel�nk vagy, a sz�leinknek is mes�lt�l, �s az � sz�leiknek, biztos nagyon b�lcs vagy, r�g�ta figyeled a vil�got, ez�rt tudsz r�la olyan sokat. - v�gtunk k�zbe.
Val�ban r�g�ta figyelem a vil�got, de - b�r m�gis megmaradok ugyanannak ami vagyok - folyamatosan v�ltozom, form�t v�ltok.
Ha j�l figyeltek �szrevehetitek a v�ltoz�st. �n mint v�z, a l�telemetek, az, amiben �ltek, t�pl�lkoztok, mozogtok, sok kis apr� r�szecsk�b�l �llok, amit v�zcseppnek is neveznek. Ezek a v�zcseppek is sok apr� r�szb�l �llnak, �s �gy tov�bb eg�sz addig, m�g a "semmi" j�n el. Minden nap �jj� tudok sz�letni. Ny�ron kevesebb t�rt�netet hallotok t�lem. Ny�ron a v�zcseppjeim �tra kelnek a napsug�rral �s form�t v�ltanak, hogy felfedezhess�k a vil�g t�bbi r�sz�t. Megtanulok rep�lni, �n leszek a felh�, amit l�ttok a t� tetej�n t�kr�z�dni; messzi t�jakra utazom, tov�bbi v�zcseppekkel tal�lkozom, egy�tt v�ltunk form�t, egy�tt utazunk tov�bb. Ahol valami izgalmasra bukkanok, a vil�g egy sz�momra �rdekes r�sz�n, �jra v�zz� form�l�dom �s tapasztalatokat gy�jt�k. Maradok, am�g kedvem tartja. Ha mehetn�kem t�mad, megv�rom a k�vetkez� naps�t�st �s elindulok m�s t�jak fel�. Bizonyos r�szeim sosem hagyj�k el ezt a tavat, bizonyos r�szeim folyton mozg�sban vannak. �sszel vagy tavasszal, amikor sok az es�, m�r tudj�tok, hogy nemsok�ra t�bb mes�t hallgathattok. Az es� is �n vagyok, csak �pp egy m�s form�ban, a sz�l seg�ts�g�vel visszat�rek �nmagam v�rakoz� r�szeihez �s �jra a t� leszek. �s am�g itt vagyok �r�mmel osztom meg veletek kalandos utaz�saim tapasztalatait.
Voltak n�h�nyan vakmer� halak, akik saj�t maguk akart�k megtapasztalni ezt az utaz�st. Tan�csot k�rtek t�lem, hogyan tegy�k, hiszen a hal nem v�lt olyan k�nnyen form�t mint �n, a v�z. Eml�keztek, mes�ltem nektek az emberekr�l. N�hanapj�n erre j�r bel�l�k p�r p�ld�ny �s lehet�s�get kap a v�llalkoz� kedv� hal a formav�lt�sra. Annyit tudnotok kell, hogy mivel a hal, b�r alapjaiban ugyanabb�l a semmib�l l�tezik mint �n, m�gsem vagyunk ugyanolyanok. Ha egy hal form�t v�lt, sosem t�rhet vissza ebbe a t�ba olyan m�don, ahogy azt �n teszem.
De m�ra m�r el�g lesz ennyi. Menjetek haza aludni, meg�g�rem, a holnapi naplemente f�ny�n�l �j t�rt�netet hallhattok t�lem.
Tudtuk, hogy t�bbet tud, mint amit elmond nek�nk, de b�ztunk benne, hogy oka van a titkol�z�sra. Nem faggattuk tov�bb, ink�bb izgalommal v�rtuk a m�snapot.
�s k�vetkez� este furcsa orr� halakr�l mes�lt, akik mindig mosolyognak. Delfinekk�nt emlegetik �ket...
Manaps�g kev�s hal veszi �szre a k�r�l�tte l�v� v�z surrog�s�ban a szavakat, pedig egyetlen nap sem telik el mese n�lk�l...
Figyeljetek j�l!

�gy �reg halk�nt tudom, hogy a dolgoknak megvan a maguk rendje, �s a v�ltoz�sban �lland�s�g rejlik, az �lland�s�gban pedig mindig ott a v�ltoz�s.
De m�ra m�r el�g lesz ennyi.
Menjetek haza aludni, �s holnap megtan�talak hogyan hallgass�tok a v�z t�rt�neteit.

T�rt�net a halakr�l

N�h�nyan, akik hitetlenek voltak, J�zushoz j�ttek �s sz�ltak: Azt mondtad nek�nk, hogy az �let�nk Istent�l val�, de mi soha nem l�ttuk Istent, nem is ismer�nk ilyent. Meg tudod mutatni nek�nk azt, akit te Atya – Any�nak �s az egyetlen Istennek nevezel? Mi nem tudjuk, hogy l�tezik-e Isten.
J�zus pedig �gy felelt nekik, mondv�n: hallgass�tok meg a p�ldabesz�dem a halakr�l.

Egy foly�ban a halak besz�lgettek egym�ssal �s sz�ltak: azt besz�lik, hogy a mi �let�nk a v�zb�l val�, de m�g soha nem l�ttunk vizet, nem is tudjuk, hogy mi az.
M�s halak, akik okosabbak voltak a t�bbiekn�l, sz�ltak: hallottuk, hogy a tengerben �l egy okos �s tanult hal, aki minden dolgot ismer. Menj�nk el hozz� �s k�rj�k meg, mutassa meg nek�nk a vizet.

�gy azt�n n�h�nyan felkerekedtek, hogy megkeress�k a nagy, b�lcs halat. El is jutottak v�g�l a tengerbe, ahol a hal �lt �s feltett�k neki a k�rd�st. �s amikor ez a hal hallotta �ket, �gy sz�lt hozz�juk: Oh, ezek a halak! Okosak vagytok ti kevesek, akik kerestek.
A v�zben �ltek, mozogtok �s l�teztek; �s a v�zbe fogtok visszat�rni.
A v�zben �ltek, de nem tudtok r�la!

Ugyan�gy �ltek Ti is Istenben �s m�gis engem k�rtek: mutasd meg nek�nk Istent!
Isten mindenben benne van �s minden Istenben van!