Toj�s

A toj�s is term�kenys�g-szimb�lum. S�rg�ja t�bbnyire a Napot szimboliz�lja, feh�r h�ja a Feh�r Istennõt, az eg�sz pedig az �jj�sz�let�st. Nem csoda, hogy a vil�g minden n�p�nek mitol�gi�j�ban kiemelkedõen fontos helyet kapott.

�me, egy p�lda a vil�g keletkez�s�re, r�szlet a Kaleval�b�l.

Az �rott toj�sokon õsi szimb�lumok figyelhetõk meg, melyek a vil�ggal, a F�lddel hozhat�k �sszef�gg�sbe. (Pl. a n�gyes, nyolcas feloszt�s, szvasztika, meander-elemek, totemisztikus �llatszimb�lumok, n�v�nyi ornamentika.)

Õseink amulettk�nt tisztelt�k a tavasszal gyûjt�tt �s festett toj�sokat. K�l�n�sen a piros sz�nûnek tulajdon�tottak k�l�nleges m�gikus erõt. Az õsi idõk toj�sgyûjt�se, k�l�nb�zõ mad�rf�szkekben keres�se is fellelhetõ a mai szok�sok k�zt: amikor gyermekeink sz�m�ra H�sv�th�tfõn festett toj�sokat, csokinyuszikat rejt�nk el a kert f�i, bokrai alatt, vagy akinek erre nincs lehetõs�ge, a lak�sban rejt el h�sv�ti toj�sf�szkeket, amit õk kit�rõ �r�mmel kutatnak fel. A vir�gos, toj�sos kos�rka is a mad�rf�szket szimboliz�lja.
Toj�sfest�s

A toj�sfest�s kultikus cselekedet, melynek gy�kerei a pog�ny korokig ny�lnak vissza. A pirosra festett toj�s minden idõk minden kult�r�j�ban a Nagy Istennõt, term�kenys�g-elõseg�tõ, �j �letet teremtõ tulajdons�g�t jelk�pezi.
M�dszerek

Gombostûvel �vatosan kif�rjuk a toj�s k�t v�g�t �s kif�jjuk a belsej�t. (Ha olyan d�szt tervez�nk, aminek a k�t v�g�t apr� kerek filclapocsk�kkal leragasztjuk, akkor nagyobb lyukat is f�rhatunk, ez egyszerûbb m�dszer: ehhez �vatosan d�rzs�ld csiszol�pap�rhoz a toj�s k�t v�g�t, k�rk�r�s mozg�ssal, am�g annyira elv�konyodik a h�ja, hogy k�nnyûszerrel �tsz�rhatod a h�rty�j�t.)

Miut�n kif�jtad, �vatosan mosd ki a toj�s belsej�t langyos v�zzel. M�s le�r�sok szerint a m�r k�sz h�mes toj�st f�jjuk ki. �n ezt nem merem megkock�ztatni. ;-)

Ha j� sok�ig fõz�d a toj�st, azt�n hirtelen lehût�d hideg v�zben (hogy a h�rty�ja bel�l elv�ljon a h�j�t�l), akkor szinte �r�k�letû lesz a toj�s, nem kell att�l f�lned, hogy megromlik. (�vek m�lva ha megr�zod, �rezni fogod, hogy egy kis k�nnyû goly�cska ugr�l a k�zep�ben, ez lett a s�rg�j�b�l. Ekkor m�r nem romlik.

A feh�r h�j�akon szebben mutatnak az �l�nk sz�nek, de a barna h�j�akon is �rdekes, k�l�nleges sz�nhat�s �rhetõ el, k�l�n�sen a barna �rnyalatokkal festve (pl. hagymah�ja, tea). Nagyobb, l�tv�nyosabb mint�t �rhatunk pl. libatoj�sra. (M�r a strucctoj�s sem el�rhetetlen)

Nem szabad meleg helyen tartani a kif�jatlan h�mes toj�sokat, mert g�z k�pzõdhet benn�k �s sz�trobbanhatnak, megb�d�s�dhetnek.

A m�hviasszal �rt toj�sokat el�g puha ronggyal �td�rzs�lni finoman, az �gy k�sz�lt toj�sok m�g �vek m�lva is sz�pen kif�nyes�thetõk ezzel az egyszerû m�dszerrel. Egy�bk�nt szalonnabõrk�vel vagy hajlakkal f�nyes�theted ki õket.

Az �rott toj�sokhoz m�hviaszra (vagy jobb h�j�n paraffinra), gyerty�ra �s �r�k�ra lesz sz�ks�g�nk. Az �r�ka (keszice) elk�sz�t�se igen egyszerû. Sok helyen tal�lhatsz r�la le�r�st. Az eny�m Rotring-ceruza nyel�bõl �s v�g�bõl k�sz�lt. A v�g�t a ny�lre merõlegesen dr�ttal erõs�tett�k j� alaposan, hogy ne mozogjon. (Seg�tett a p�rom). Ebbe a kis "v�ly�ba" olvasztjuk a viaszt, a gyertyal�ng f�l�tt, �gy folyamatosan �rhatunk vele ill. gyorsan p�tolhatjuk, ha kifogy. Mindig �gjen mellett�nk a gyertya, �gy tudunk folyamatosan dolgozni.